Márciustól drágul az ekho

Bár március elsejétől már egy kicsit drágább, de még mindig a bérnél jóval olcsóbb jövedelemforrást jelent az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, vagyis az ekho. A tavaly december 18-án elfogadott pénzügyi salátatörvény szerint ugyanis ezen időponttól a munkaviszonyban ekhózónak a havi minimálbér után az általános szabályok szerint mindenképpen meg kell fizetni a közterheket, vagyis már nem teheti meg, hogy csak havi 40 vagy 50 ezer forint után számítja a bér utáni közterheket, a többit pedig ekhós jövedelemként számfejti. Ebből az is következik, hogy március elsejétől a munkáltató a munkavállalója ekhós tevékenységére kifizetett havi ellenértéknek a hónap első napján érvényes havi minimálbér fölötti részét számolhatja csak el.

A pénzügyminisztérium sajtóosztályán arról tájékoztattak: a jogszabályt azért kellett változtatni, mert eddig nem volt egzakt módon szabályozva a törvényben, hogy a kereset mekkora része után kell az általános szabályok szerint megfizetni a közterheket. Eddig is is ki lehetett ezt olvasni a törvényből, de ha valaki másként cselekedett, azt nehezen lehetett szankcionálni – mondta Kőszegi Márk, a pénzügyi tárca helyettes sajtófőnöke. Ez évtől viszont a havi 65 500 forintos minimálbér összegéig mindenképpen az általános adó- és járulékterhekkel kell számolni.

Nem mindenkinek

Az némi örömhír, hogy a szigorú szabály alól többen mentesülnek, így például a nyugdíjasok. De annak sem kell megfizetnie a legalább a minimálbér utáni közterheket, aki a munkáltatójával fennálló más jogviszonyából legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbérnek megfelelő jövedelmet szerez, s ez után az általános szabályok szerinti közterheket megfizette. Még egy menekülési lehetőség a március elsejétől hatályos szabályok elől, ha az ekhós a kifizetés előtt igazolja, hogy az év elejétől számítva már legalább az év elején érvényes minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelmet szerzett, s ez után megfizette a közterheket. Abban nincs változás, hogy a kifizető adója az ekho alapjának a 20 százaléka, a magánszemély adója pedig a 15 százaléka.

Ez utóbbi szabály alól kivétel, ha a magánszemély - még a kifizetést megelőzően - nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben az ezen alapot képező bevételei 50 százaléka és a más, a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeinek az összege után a nyugdíjjárulékot a tb-ellátásokról szóló törvény előírásai szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, ebben az esetben ugyanis az ekho csak 11 százalék. Ha a magánszemély nem nyilatkozott, akkor a 15 százalékos ekhót vonta le a kifizető, azonban a 4 százalék visszaigényelhető.

Mégpedig éppen mostanában, legkésőbb május 21-ig, a 2006-os személyi jövedelemadó-bevallásban. Az ekhósoknak ugyanis az szja-bevallás keretében - egy külön lapon - kell bevallani tavalyi ekhós jövedelmüket. Az szja-bevallás kitöltési útmutatójában részletesen megtalálhatók az ekho választásának feltételei; ez azért fontos, mert ha utólag kiderül, hogy az adózó nem volt jogosult erre, akkor - 18, illetve bizonyos esetben 9 százalékos - különadót kell fizetnie, szintén legkésőbb május 21-ig. Az ekho bevallása egyébként roppant egyszerű azok számára, akik jogszerűen választották, hiszen az szja-bevallásban a kifizető által kitöltött jövedelemigazoláson megjelölt sorban kell szerepeltetni az ekhós bevételt, valamint a kifizető által levont 15 vagy 11 százalékos ekhót.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jóval olcsóbb jövedelemforrás, mint a munkabér, ennek ellenére eddig kevesen választották a tavaly bevezetett új adózási formát. Valószínűleg azért, mert csak a tövényben meghatározott munkakörökben lehet alkalmazni. Ami azt is jelenti, hogy az ekho választásához az adózóknak a munkaviszonyukat a szakmalista szerinti FEOR-számmal kell azonosítani, majd nyilatkozni a kifizetőnek az ekho választásáról, s máris jelentős adómegtakarításra tehetnek szert. Persze ennek fejében némi állami "szolgáltatásról" le kell mondani, így például a pénzbeli egészségügyi juttatásokról - gyed, táppénz -, illetve azzal is érdemes tisztában lenni, különösen a nyugdíj előtt állóknak, hogy az ekhós jövedelem a nyugdíjnál csak 50 százalékban számít.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!