Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Márciustól drágul az ekho

2007.02.26. 08:07
Menekülési lehetőség a március elsejétől hatályos szabályok elől, ha az ekhós a kifizetés előtt igazolja, hogy az év elejétől számítva már legalább az év elején érvényes minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelmet szerzett, s ez után megfizette a közterheket, de fő szabályként a minimálbér után mindeképpen fizetni kell a járulékokat.

Bár március elsejétől már egy kicsit drágább, de még mindig a bérnél jóval olcsóbb jövedelemforrást jelent az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, vagyis az ekho. A tavaly december 18-án elfogadott pénzügyi salátatörvény szerint ugyanis ezen időponttól a munkaviszonyban ekhózónak a havi minimálbér után az általános szabályok szerint mindenképpen meg kell fizetni a közterheket, vagyis már nem teheti meg, hogy csak havi 40 vagy 50 ezer forint után számítja a bér utáni közterheket, a többit pedig ekhós jövedelemként számfejti. Ebből az is következik, hogy március elsejétől a munkáltató a munkavállalója ekhós tevékenységére kifizetett havi ellenértéknek a hónap első napján érvényes havi minimálbér fölötti részét számolhatja csak el.

A pénzügyminisztérium sajtóosztályán arról tájékoztattak: a jogszabályt azért kellett változtatni, mert eddig nem volt egzakt módon szabályozva a törvényben, hogy a kereset mekkora része után kell az általános szabályok szerint megfizetni a közterheket. Eddig is is ki lehetett ezt olvasni a törvényből, de ha valaki másként cselekedett, azt nehezen lehetett szankcionálni – mondta Kőszegi Márk, a pénzügyi tárca helyettes sajtófőnöke. Ez évtől viszont a havi 65 500 forintos minimálbér összegéig mindenképpen az általános adó- és járulékterhekkel kell számolni.

Nem mindenkinek

Az némi örömhír, hogy a szigorú szabály alól többen mentesülnek, így például a nyugdíjasok. De annak sem kell megfizetnie a legalább a minimálbér utáni közterheket, aki a munkáltatójával fennálló más jogviszonyából legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbérnek megfelelő jövedelmet szerez, s ez után az általános szabályok szerinti közterheket megfizette. Még egy menekülési lehetőség a március elsejétől hatályos szabályok elől, ha az ekhós a kifizetés előtt igazolja, hogy az év elejétől számítva már legalább az év elején érvényes minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelmet szerzett, s ez után megfizette a közterheket. Abban nincs változás, hogy a kifizető adója az ekho alapjának a 20 százaléka, a magánszemély adója pedig a 15 százaléka.

Ez utóbbi szabály alól kivétel, ha a magánszemély - még a kifizetést megelőzően - nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben az ezen alapot képező bevételei 50 százaléka és a más, a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeinek az összege után a nyugdíjjárulékot a tb-ellátásokról szóló törvény előírásai szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, ebben az esetben ugyanis az ekho csak 11 százalék. Ha a magánszemély nem nyilatkozott, akkor a 15 százalékos ekhót vonta le a kifizető, azonban a 4 százalék visszaigényelhető.

Mégpedig éppen mostanában, legkésőbb május 21-ig, a 2006-os személyi jövedelemadó-bevallásban. Az ekhósoknak ugyanis az szja-bevallás keretében - egy külön lapon - kell bevallani tavalyi ekhós jövedelmüket. Az szja-bevallás kitöltési útmutatójában részletesen megtalálhatók az ekho választásának feltételei; ez azért fontos, mert ha utólag kiderül, hogy az adózó nem volt jogosult erre, akkor - 18, illetve bizonyos esetben 9 százalékos - különadót kell fizetnie, szintén legkésőbb május 21-ig. Az ekho bevallása egyébként roppant egyszerű azok számára, akik jogszerűen választották, hiszen az szja-bevallásban a kifizető által kitöltött jövedelemigazoláson megjelölt sorban kell szerepeltetni az ekhós bevételt, valamint a kifizető által levont 15 vagy 11 százalékos ekhót.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jóval olcsóbb jövedelemforrás, mint a munkabér, ennek ellenére eddig kevesen választották a tavaly bevezetett új adózási formát. Valószínűleg azért, mert csak a tövényben meghatározott munkakörökben lehet alkalmazni. Ami azt is jelenti, hogy az ekho választásához az adózóknak a munkaviszonyukat a szakmalista szerinti FEOR-számmal kell azonosítani, majd nyilatkozni a kifizetőnek az ekho választásáról, s máris jelentős adómegtakarításra tehetnek szert. Persze ennek fejében némi állami "szolgáltatásról" le kell mondani, így például a pénzbeli egészségügyi juttatásokról - gyed, táppénz -, illetve azzal is érdemes tisztában lenni, különösen a nyugdíj előtt állóknak, hogy az ekhós jövedelem a nyugdíjnál csak 50 százalékban számít.