Elcsábítják a jó vendéglátósokat

Becslések szerint Ausztriában három-négyezer, Németországban - elsősorban Bajorországban - négy-öt ezer, Dél-Tirolban pedig három-négyszáz magyar dolgozik a vendéglátás területén. A hazai szakemberek kapósak lennének az Egyesült Királyságban is, de nagyon kevesen beszélik jól az angolt.

Reális veszély

Vannak azonban olyan munkák, amelyhez "dolgozni kell, és nem beszélgetni", a magyarok szakképzettsége pedig meggyőző - mondta a Világgazdaságnak Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, a Kárpátia étterem igazgatója. Véleménye szerint ez azért is előny a magyaroknak, mert több országban a vendéglátós munkát nem kötik szakképzettséghez.

Niklai Ákos szerint reális a veszély, hogy a külföld - elsősorban Anglia - elszívja itthonról a jó szakembereket, főleg a szakácsokat és a cukrászokat. Budapesten már érzékelhető is a hiány. Ez különösen azért problematikus, mert az elkövetkezendő időszakban a turizmus és a vendéglátás jelentős fejlődésnek indul, komoly munkahelyteremtő szerepe lesz - állítja a szakember uniós felmérések és trendek alapján.

A német nyelvterületet sok magyar pincér és szakács preferálja, hiszen Ausztriából akár naponta, Németországból pedig hetente hazajöhetnek. A feketézők száma Ausztriában a legnagyobb; a kint lévők közel felét engedély nélkül foglalkoztatják az osztrák éttermek és szállodák - állítja Baldauf Aladár, a Héra Holding ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a Németországban dolgozók harmada is illegális munkavállaló.

Nagy az igény

A vonatkozó államközi egyezmény keretén belül nemrégiben állásbörzét tartottak a hazai Foglalkoztatási Hivatalban. Többek közt a salzburgi tartományból érkeztek szakemberek az ottani gazdasági kamara képviseletében, hogy magyar pincéreket, szakácsokat, recepciósokat toborozzanak.

Több mint kétszázan jelentkeztek, de akár kétszázötvenen is mehettek volna dolgozni - mondta Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási Hivatal EU-integrációs központjának vezetője. A szakembertől megtudtuk: eddig több mint száz ember kapta meg a visszajelzést, hogy mehet az osztrákokhoz munkát vállalni.

Nagy-Britanniába a szállodamenedzsment területére, elsősorban beszerzésre, marketingre keresnek diplomás magyarokat - mondja Baldauf Aladár -, de az integrációs központ vezetője szerint is akad diplomás a külföldön munkát vállalók között.

Jó fizetések

A Foglalkoztatási Hivatal által megadott kereseti lehetőségeknél magasabb fizetéseket igazol vissza a piac. Az angoloknál és a briteknél például a séfeket fizetik meg legjobban, ők 1000- 1700 fontot, vagyis 350-600 ezer forintot keresnek. A legkevesebbet a konyhai kisegítők viszik haza, az ő havi bérük 280-350 ezer forint (800-1000 font) körül van.

Újdonság, hogy a hajószakácsok és pincérek mellett (az ő keresetük 1500- 4000 euró között mozog) már stewardesseket is Magyarországról vinnének. A toborzó ír és a brit légitársaság 3000- 3500 euró (730-850 ezer forint) havi kereseti lehetőséget kínál - mondta el a Héra Holding ügyvezetője.

Ausztriában és Németországban hasonlóak a bérek, ám míg a németek séfet nem keresnek, az osztrákok szeretik a magyar szakácsokat. Ezenkívül pincéreket, konyhai kisegítőket is keresnek, mindkét országba. A bérek 1500-1900 euró között mozognak, a szakácsok viszont két-háromezer eurót is megkeresnek egy hónap alatt.

Egyéb költségek

A fizetés mellett a borravaló is komoly tétel a kint dolgozóknak. Ezek a fizetések messze meghaladják a KSH adatait, miszerint itthon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók bruttó átlagkeresete fizikai foglalkozásúak esetén 69 210, a szellemi foglalkozásúaknál 146 015 forint.

Niklai Ákos nagyobb szórásról beszél. Véleménye szerint a szakácsok bruttó 70-300 ezer, a pincérek 70-200 ezer forint között keresnek. Ezek a számok messze a külföldi fizetségek alatt maradnak - húzza alá a szakember.

Csak a kereseteket figyelembe venni nagyon egyoldalú, hiszen a megélhetés költségei egészen mások - állítja Kunz Péter. A Novotel Szeged igazgatója 11 évet élt és dolgozott külföldön, és úgy véli, leginkább a lakás költsége drágítja a kinti életet. Legalább 15 százalékkal magasabbak a költségek, de a lakás és a rezsi akár a duplája is lehet - erősíti meg a Héra Holding ügyvezetője.

Többen úgy látják, nem baj, ha a fiatal vendéglátósok nemzetközi gyakorlatra tesznek szert, és tanulják a multikulturális környezetben való munkavégzést. Ha négy-öt év külföldi munka után hazajönnek, remélem, a megtakarításaikat a hazai vendéglátásban kamatoztatják majd - bizakodik Niklai Ákos.