Növekszik az élelmiszerek ára

A következő hetekben átlagosan mintegy 10-15 százalékos rendkívüli élelmiszer-áremelkedésre lehet számítani a szeptemberi árakhoz viszonyítva, jelezte szakértői elemzésében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ).

A mezőgazdasági alapanyagárak növekedése miatt szerte a világban emelkedik az élelmiszerek fogyasztói ára, a költségemelkedés szinte minden élelmiszert érint. Az idén a mezőgazdasági termékek drágulása a rossz termés miatt kiugróan magas, jegyzik meg az elemzők.

A harmadik világban bekövetkezett keresletnövekedés ugyancsak felhajtja az árakat, és mindehhez társul a bioüzemanyagok növekvő gyártása által gerjesztett, a gabonafélék piacán jelentkező megnövekedett kereslet, ami szintén áremelő hatású.

Az emelkedés üteme tovább nő

Az ÉFOSZ szakértői úgy vélik, hogy az év hátralévő részében az élelmiszerárak emelkedésének üteme tovább nő. Az áremelkedés mértéke a különböző élelmiszereknél igen eltérő lehet. A következő hetekben várható rendkívüli áremelkedés átlagosan 10-15 százalékra tehető a szeptemberi árakhoz képest. Véleményük szerint a jövő évtől is tartós, de az idei őszinél lassúbb élelmiszer-árnövekedésre kell a fogyasztóknak számítaniuk.

Magyarországon az idén folyamatosan emelkedett az alapvető élelmiszerek ára, így a kenyéré, a tejé, a tojásé és a húsféléké. Ez utóbbiak esetében leginkább a baromfié, mivel a sertéshús piacán jelenleg túlkínálat van, ezért itt az áremelési szándékot a növekvő önköltség ellenére sem tudják jelentős mértékben érvényesíteni sem a mezőgazdasági termelők, sem az alapanyagot feldolgozó húsüzemek.

Jelenleg a kenyér fogyasztói ára átlagosan 250 forint, a tejé 200, a tojásé 40, a baromfi húsok közül például a csontos csirkemellé 1000 forint, míg a csontos sertéskarajt átlagosan 1200 forintért adják a magyar boltokban.

El vagyunk maradva az EU-tól

Az Eurostat - az Európai Unió statisztikai központja - felmérése szerint a magyarországi élelmiszerárak 2006-ban az EU 27 tagállamának átlagától 29 százalékkal maradtak el. Az árszint alapján 37 európai ország közül a 27-29. helyen áll Magyarország. A liszt- és a kenyérárakat tekintve a magyar árszint még alacsonyabb, az EU-27-ek átlagának 60 százaléka. A húsárak tekintetében az új és legújabb tagok közül Magyarországon a legmagasabbak az árak, de így is csak a közösségi átlag 65 százalékán állnak. A tejtermékek és tojásárak az EU-átlag 83 százalékának felelnek meg.

A felzárkózási folyamat során az árak közeledni fognak a nyugati országok szintjéhez, ám ez a folyamat még hosszú évekig fog tartani, mutat rá az elemzés.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy korábbi nyilatkozata szerint az élelmiszerárak alakulásába kormányzati eszközökkel várhatóan nem kell beavatkozni. A miniszter szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az élelmiszer-drágulás ebben az évben nem éri el a 20 százalékos lélektani határt, amely felett már rendkívüli intézkedéseket kellene bevezetni.