Támogatásra vár az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar bruttó termelési értéke tavaly folyó áron 1962,8 milliárd forintra nőtt az előző évi 1925,3 milliárd forintról, miközben a termelés volumene 3,5 százalékkal csökkent, lényegében három év stagnálása után - derült ki a Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) tisztújító közgyűlésén. Az EU-csatlakozás óta a magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozások jelentős, 6,5-7 százalékpontos piacvesztést szenvedtek el a hazai piacokon, miután a belföldi piacra történő termelés volumene 4,2 százalékponttal csökkent, s közben a piac nőtt - mondta Boródi Attila, az Éfosz újraválasztott ügyvezető elnöke (az elnök továbbra is Futó Péter maradt). Ezt a veszteséget a sokkal kisebb volumenű export - 4,5 százalékpont körüli növekedése ellenére - nem tudta ellensúlyozni. (Ez utóbbi érték messze elmaradt a szlovák, a cseh, de főként lengyel exportbővülés mögött, utóbbi tavaly csaknem 40 százalékpont volt.)

A magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozások nettó termelése összességében változatlan árakon, mintegy 3,5 százalékponttal csökkent, amely az előző évhez képest - a hazai árak megnövekedett áfatartalma ellenére - még bruttó árakon számolva is mintegy 2 százalékos csökkenést jelentett - tette hozzá Boródi. A legsúlyosabb veszteséget a közvetlen mezőgazdasági kapcsolatokkal rendelkező, magas nyersanyaghányadú szakágazatok szenvedték el: a tej-, a hús-, a baromfi-, a konzerv-, a hűtő- és a malomipar. Ezek a szakágazatok elveszítették versenyképességi tartalékaikat, és nem tudtak az új piaci helyzetre eredményesen reagálni, ami kihat a mezőgazdasági kapcsolatokra is. Így egyes élelmiszer-ipari ágazatokban alkalmazni kell az EU-ban megengedhető nemzeti támogatásokat - véli az ügyvezető elnök.

Új tíőusú támogatások

Az Éfosz közgyűlésén felszólaló Gráf József agrárminiszter elismerte, hogy az agrártámogatások nem igazán csökkentik a feldolgozók felvásárlási költségeit. Ezt egyrészt bizonyos közvetlen támogatásokkal lehet mérsékelni, másrészt el kell indulni olyan támogatási módok felé, amelyek valóban az alapanyag-termelés költségeit csökkentik. Véleménye szerint az élelmiszeriparban ugyanezt az utat kell járni, például az állatorvosi költségek és az állati maradványok megsemmisítésének támogatása, illetve egyéb szubvenciók révén.

Erős forint

Az élelmiszeripar versenyképességét Boródi szerint alapvetően a jelenlegi árfolyam- és kamatpolitika, valamint a piacon nagy számban megjelenő piaci szereplők csökkentették. Az erős forint nemcsak azt eredményezte, hogy az exporton belül a jelentős súlyt adó harmadik piacokon lényegében megszűnt a kiviteli érdekeltség, hanem a belföldi piacokon lényegesen javította az importtermékek versenyképességét. Az erős forint miatt a 2,3 milliárd eurós exporton a veszteség egy év alatt elérte a 35-40 milliárd forintot. A belföldi piacvesztés mintegy 75 milliárd forint nyereségcsökkenést eredményezett, ennek legalább fele szintén az árfolyam miatt jött össze. A nagyobb költségek összességében 10 milliárd forinttal emelték meg a kölcsönforrások árát. Az árfolyam- és kamatpolitika együttes hatása tehát 2004-ben csaknem 100 milliárd forint mínusz volt, amely az élelmiszeripar teljes éves eredményének a nagyságrendje. Ezt a termelékenység 6,7 százalékos növekedése - amely a foglalkoztatottak 8 százalékos, 12 ezer fős csökkenésével párosult - csak részben tudta ellensúlyozni. Mindezek nyomán az ágazat profittermelő képessége 2004-ban megfeleződött az előző évhez képest, a nettó árbevételre számítva átlagosan 3 százalék alá esett.