További Magyar cikkek
Leginkább a középkorúak és az előnyösebb társadalmi helyzetűek kötnek életbiztosítást, de a társadalmi ranglétrán felfelé haladva főként a befektetéssel kombinált biztosítások aránya növekszik - derül ki a felmérésből. A kockázati biztosítások inkább a férfiakra, míg a vegyes konstrukciók inkább a nőkre jellemzők, jóllehet ezek a különbségek nem igazán jelentősek, ám érdekes fejleménynek tekinthető, hogy a fővárosban kevesebben kötnek életbiztosítást.
Meglepőnek tűnhet, hogy az életbiztosítással jelenleg nem rendelkezők közül még mindig nagyon kevesen ismerték fel az életbiztosítások jelentőségét, mindössze 9 százalék tartja ugyanis valószínűnek, hogy a közeljövőben biztosítást köt. Ezeknek a bő harmada kockázati biztosítást kötne, a többiek valamilyen befektetéssel egybekötöttet, egy-egy százalék pedig a gyermeke, illetve saját maga részére szeretne nyugdíjcélú megtakarítási biztosítást.
Unit-linked
A statisztikák alapján egyébként az elmúlt év a unit-linked életbiztosítások terén hozta a legdinamikusabb bővülést. Ennek okaként több tényezőt is fel lehetne sorolni, így például akik már kötöttek vegyes életbiztosítást, s jelentősebb havi megtakarításuk van, láthatóan nem akarnak még egy ilyen módozatot. Az 1990-es évek közepén megkötött szerződések is mind nagyobb aránya kezd lejárni, így a nettó állomány növeléséhez egyre több új szerződésre lenne szükség, ám a biztosítási összeget felvevők korántsem "hűségesek" a klasszikus konstrukcióhoz.
Emellett vezérlőelvnek számít a divat is, ráadásul az elmúlt években az értékpapírpiacok szárnyalásának köszönhetően igen jó hozamokat lehetett elérni ezzel a rugalmasabb életbiztosítási formával. Segítette az elterjedést a kamatadó tavalyi bevezetése is, amelynek hatására a magánszemélyek július-augusztusban megrohamozták a biztosítókat.
Nem állíthatja meg semmi
Az a tendencia észlelhető, hogy a hagyományos életbiztosításokkal a piaci szereplők nem tudnak újabb ügyfeleket, illetve magasabb díjbevételt elérni, nyereségességüket a befektetési életbiztosítással ötvözött konstrukciókkal tudják biztosítani (a unit-linked termékek befektetései 2004 óta több mint kétszeresükre nőttek). A unit-linked megoldás ugyanakkor nem feltétlenül jelent megoldást mindenki számára, hiszen továbbra is megvan az a hátránya, hogy nem lehet előre tudni, mekkora biztosítási összegre számíthat a magánszemély a futamidő végén.
Úgy tűnik azonban jelenleg, a befektetési egységhez kötött életbiztosítások térnyerését egyelőre nem állíthatja meg semmi, mint ahogy a unit-linked alapok száma is dinamikusan bővül (jelenleg összesen már közel 200 konstrukció között válogathatnak az ügyfelek).