Távolkeleti bolt
A forgalom összetétele alig változik. Értékben a felsőruházat viszi el a pálmát, 52 százalékkal. Alsóruházatra 13 százalék jut a forgalomból, cipőre pedig 27 százalék. Az egyebek, mint például bébiruházat vagy kiegészítők részesedése nyolc százalék.
Szintén gyengül a második legnagyobb forgalmat lebonyolító utcai árus-piac szegmens helyzete: piaci részesedése értékben a tavalyelőtti 24 után ebben az évben eddig 18 százalék. A csökkenés egyben azt is jelenti, hogy erősödik a szervezett kereskedelem.
Ugyanakkor a hazai ruházati kiskereskedelemben szinte egyik évről a másikra vált jelentős tényezővé a távolkeleti bolt. Ebben az értékesítési csatornában a lakosság múlt év január-júniusban négymilliárd forintot adott ki, az összeg azonban idén több mint ötszörösére, 21 milliárdra emelkedett. Ez 14 százalékos piaci részesedéssel a harmadik helyet jelenti a bolttípusok ranglistáján.
Fehérnemű-szaküzletek
A távolkeleti boltok után a cipőbolt következik kilenc, majd a hipermarket és az egyéb csatornák nyolc-nyolc százalékkal. A ruházati cikkek piacán a jelek szerint egyelőre leállt a hipermarketek térnyerése. A sportbolt részesedése hat, míg a korábban szebb napokat látott hagyományos áruházé öt százalék.
A vásárlók életstílus szerinti csoportosítása szerint szembetűnik, hogy a magas jövedelmű, egyedül vagy párban élő budapestiek felülreprezentáltak a fehérnemű-szaküzletek, sportboltok és ruházati szakboltok vevői között. Viszont más rétegekhez képest sokkal kevesebbet vásárolnak utcai árusnál vagy piacon.
Az egyedül vagy párban, Budapesten vagy falun élő ötven évesnél idősebbek, továbbá a rossz anyagi körülmények között élő nagycsaládosok vásárlási szokásai abban térnek el az átlagtól, hogy felülreprezentáltak az utcai árusoknál-piacokon, használtruha boltokban és a távolkeleti üzletekben is. Az átlagosnál kevesebbet költenek ruházati szaküzletben és hipermarketben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
