Az eredetileg 2001-ben létrehozott 300 fős kiemelt köztisztviselői kar és a 150 fős központi tiszti kar – ahová a fegyveres testületek vezető köztisztviselői kérhették felvételüket – már az utóbbi hónapokban természetes fogyásnak indult, ugyanis már tavaly ősszel megfogalmazódott a kormányzatban az elitcsapat felszámolásának terve.
A megszüntetésre az államreform-bizottság tavaly ősszel tett javaslatot. Jelenleg 263 köztisztviselő és 136 tiszt kapja a rendes fizetésén túl a kiemelt illetményt, amelynek folyósítását július elsejével megszüntetik, igaz, a központi tisztek és főtisztviselők – amennyiben a jelenlegi formájában fogadja el a parlament a köztisztviselői törvény módosítását – félévi végkielégítéssel vigasztalódhatnak az elképzelések szerint.
A központi főtisztviselői kar létrehozására még a Horn-kormány idején született javaslat, amelyet végül a Orbán-kormány valósított meg 2001-ben; az első kinevezésekre a választásokat megelőző hónapokban került sor, ez azonnal politikai vita forrása lett. Az elitbe szép számmal kerültek olyan köztisztviselők, akiket akkor szakmai múltjuk erre felhatalmazott, mi több ma is kapják a pluszjuttatásokat, ugyanakkor a listán találhatóak olyanok, akiknek a kinevezését inkább a miniszterelnöki jóindulat magyarázta, semmint a köztisztviselői munka során felmutatott teljesítmény.
A 450 ember eredetileg a miniszterelnök „elitcsapata” lett volna, ám a 2002-es kormányváltás után ez a koncepció átalakult, így a feladatok közé az akkor még küszöbönálló uniós csatlakozás előkészítése, valamint a folyamatosan tartó közigazgatási reform előkészítése került. A tartalommal igazából soha fel nem töltött főtisztviselői cím kiüresedett, s leginkább arra szolgált, hogy az állami vezetőket így juttassák magasabb jövedelemhez, csökkentve ezzel a versenyszféra elszívó hatását.