Eltörlik a regisztrációs adót?

Februárban kerül az Európai Bizottság adóügyi biztosa elé a tagállami regisztrációs adók harmonizálását célzó direktíva tervezete. Az előterjesztés a gépjármű adózását nem az autószerzéshez, hanem a használatához igyekszik kötni, kiszűrné a kettős adóztatást, és a környezetszennyezés mértékétől tenné függővé az adó mértékét – mondta Kovács László adóügyi biztos.

Ajánlások

A Bizottság 2002-ben már megfogalmazott egy ajánlást hasonló célokkal, ám annak nincs kötelező ereje. Az ajánlásban világossá tették, hogy a regisztrációs adó jellegű terheket tekintik a személyautók szabad mozgását garantáló egységes belső piac egyik legkomolyabb kerékkötőjének.

Mint arról az Index korábban beszámolt, az unió polgárainak véleményét is kikérték a területtel kapcsolatban. Az átfogó változások indoklása szerint a különböző országokban érvényes regisztrációs adóterhekkel az a legnagyobb probléma, hogy az autó végleges kivitelekor egy fillér sem jár vissza belőle, a célországban pedig lehet újból fizetni.

A Bizottság adó- és vámügyi főbiztossága évek óta szeretné elérni, hogy kötelező érvényű direktíva (tehát a tagállamok nemzeti jogába kötelezően átültetendő irányelv) szabályozza ezt a területet. A tervezet az adóügyi biztos egyetértésével kerül a bizottsági grémium egésze elé, s ha az elfogadja, akkor kerül a miniszteri tanács napirendjére.

A 2002-es ajánlás a regisztrációs adó 5–10 éven belüli fokozatos leépítését, majd megszüntetését javasolta a tagállamoknak, s ehelyett a fizetendő adót az autó használatához (például az úthasználathoz vagy az üzemanyag-fogyasztáshoz) javasolta kötni. Mivel Brüsszel a természeti környezet megóvását az adópolitika eszközeivel is szolgálni kívánja, a bizottság azt is a tagállamok figyelmébe ajánlotta, hogy az adó mértékét kössék össze a gépkocsi szén-dioxid-kibocsátásával.

Javasolta a bizottság a kettős adóztatás elkerülését is, vagyis annak kizárását, hogy ha egy használt gépkocsit egy másik tagállamban értékesítenek, akkor arra újra meg kelljen fizetni a regisztrációs adót. Jelenleg Magyarországon is újra ki kell fizetni ezt a közterhet a külföldről behozott használt autók után, míg az országon belüli használtautó-értékesítéskor már nem.

Ez a megkülönböztetés ellentétes az alapszerződéssel, belföldi adóteher ugyanis nem lehet eszköze a külföldi termék kirekesztésének vagy a versenyelőnye megsemmisítésének.

Nincs kötelező érvény?

Éppen ezt kifogásolja egy német autókereskedő cég is panaszában, amelyet a magyarországi regisztrációs adó ellen a Bizottságnál benyújtott, s amelyet Brüsszel jelenleg is vizsgál. Szakértők szerint a panasznak adójogi szempontból nincs alapja, hiszen a jelenleg létező ajánlásnak nincs kötelező érvénye. Nem lehet azonban kizárni, hogy az egységes piac vagy a versenyjog oldaláról támadható a magyar adónem. Az például csak az igen felületes szemlélő figyelmét kerülheti el, hogy az EU alapszerződés 90. cikkelyét a használt gépjárműbehozatal kérdésével kapcsolatban már egy sor ítéletében világosan értelmezte az Európai Bíróság.

A magyarországi regisztrációs adó koncepciójának kidolgozója, a Pénzügyminisztérium egyelőre nem ismeri a brüsszeli terveket – mondták el a sajtóosztályon. Értesüléseik vannak ugyan arról, hogy a bizottság napirendjén szerepel „egy olyan anyag, amely a gépjárművek adójával kapcsolatos javaslatot tartalmaz”, ennek konkrét tartalmáról azonban nincsenek ismereteik.

Az előzetes tervek szerint az Ecofin (az EU pénzügyminisztereinek tanácsa) márciusi ülésén vázolja a bizottság az elképzeléseit, tehát a munkacsoporti vita csak ezt követően kezdődhet el. Ez utóbbi szakaszban vesznek majd részt a tagállamok szakértői. A PM szerint legkorábban 2006 végére, de inkább 2007 elejére zárulhat le az egyeztetés, innentől pedig újabb legalább egy év elteltével kell majd az irányelvet (ha megszületik) a nemzeti jogba ültetni.

Annyi mindazonáltal biztos, hogy a magyar gyakorlat már teljes egészében figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat, hiszen a korszerűtlen motorok után ötven százalékkal magasabb regisztrációs adót kell fizetni. Ezt erősítette meg Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, aki ugyancsak elismerte, hogy nincs tudomása a tervezett uniós harmonizációs törekvések részleteiről.

Megoldhatatlan

A szakember azonban már nehezebben tudja elképzelni, miképpen lehet a járműhasználattól függően szabályozni az adózást. Felvetése szerint szinte megoldhatatlan lenne például az üzemanyagárba vagy az úthasználati díjba beépíteni ezt az adónemet, hiszen akkor olyanoknak – például a haszongépjárművek tulajdonosainak – is fizetniük kellene, akik jelenleg mentesülnek a regisztrációs adóteher alól.

A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) – amely bevezetése első percétől kifogásolja a regisztrációs adót – üdvözli a harmonizációs terveket, már csak azért is, mert tudomásuk szerint az unióban nálunk a legmagasabb ez az adónem. Mint Fojt Attila elnök közölte, panaszlevelüket a héten küldik el az Európai Bizottságnak, emellett azt is tervezik, hogy beperlik a magyar államot, mert szerintük nálunk nem értékarányos a regisztrációs adó.

Elképzeléseik szerint a korszerű, ám használt autók adójának húsz százalékkal az új járművek adótétele alatt kellene maradnia, a korszerűtleneké viszont ez utóbbi (tehát a nyolcvan százalékos) érték harminc százalékával lehetne magasabb. Így ösztönözhetné az állam, hogy nem új, de még jó műszaki állapotú autók váltsák fel a hazai járműállomány jelentős részét kitevő, mintegy másfél milliónyi rendkívül elavult gépkocsit.