Új sarcot tervez a kormány

2007.03.07. 15:13
Visszavonja a kormány az elvárt adót: az alkotmányellenesnek bizonyult közterhet fennállásának két hónapjára, januárra és februárra sem kell megfizetni. A kiesõ bevétel pótlására a kormány az elsõ félévre 30 milliárd forintot zárol, míg július 1-jétõl új, ugyancsak a nyereségadót nem fizetõ vállalkozásokat érintõ adónemet szeretne bevezetni: a javaslatot egy héten belül kidolgozzák, de mint az Index kérdésére adott pénzügyminiszteri válaszból kiderült, egyelõre annak alapja sem tisztázott.

A kormány a házszabálytól eltérésre vonatkozó kérelemmel együtt terjeszti hétfõn az Országgyûlés elé az elvárt adó visszavonásáról szóló javaslatát: amennyiben a rendkívüli eljárást a képviselõk négyötöde támogatja, már hétfõn visszamenõlegesen is hatályon kívül helyezhetik az elvárt adóról szóló törvényt. Ennek mostani állapota alapján formailag az év elsõ két hónapjára, azaz az Alkotmánybíróság múlt heti döntéséig fennáll a fizetési kötelezettség.

Eddig mintegy 500 vállalkozás készített az elvárt adóról bevallást, de kisebb azon cégek száma, amelyek ténylegesen fizettek is - közölte a kormány döntését bejelentõ tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter. Nekik a hétfõre elkészülõ törvényjavaslatban rendezett módon visszafizetik az összeget.

60 milliárdos bukta

A kormány éves szinten 60 milliárd forinttal számolt az elvárt adóból. Veres János megismételte, marad a fegyelmezett költségvetési politika, a konvergenciaprogramban vázolt pálya, és a kormány ennek fényében határozott az elvárt adó intézményét alkotmányellenesnek minõsítõ Ab-döntésbõl következõ lépésekrõl. A PM álláspontja a szoros költségvetési politikára hivatkozással a múlt héten még az volt, beszedik az elsõ két hónapra járó elvárt adót.

Az egyéni vállalkozóknak sem kell

Az egyéni vállalkozók elvárt adójával kapcsolatos szabályozást ugyancsak megtámadták az Alkotmánybíróság elõtt, de arról még nem döntött a testület. Veres János a várható döntést mintegy megelõlegezve jelezte, rájuk is vonatkozik a két hónapos amnesztiával együtt a törvény hatálytalanítása. (Hasonló javaslat benyújtását a Fidesz már hétfõn bejelentette.)

A kiesõ bevételek pótlására a kormány az elsõ fél évre 30 milliárd forintot zárol a központi egyensúlyi tartalékból. (A költségvetési egyenleg az elsõ két hónap után egyébként a tervezetthez képest éppen 60 milliárd forintos pluszt mutat.) Veres János jelezte, ha 2007-ben az adóbevételek túlteljesülnek, a november 30-i állásnak megfelelõen a zárolt összeget visszapótolják a tartalékba.

Egy hét alatt új törvény

A kiesõ 60 milliárd forint másik felének pótlására a kormány július 1-jével új közterhet akar bevezetni, amelynek alanyi köre megegyezne az elvárt adóval célzott, azaz nyereséget nem termelõ-kimutató, társasági adót nem fizetõ vállalkozói körrel.

Veres János az Index kérdésére, hogy az Ab-döntés alapján adóalapként aligha használható forgalmi adat helyett milyen módon kívánják meghatározni az adó alapját, nem kívánt válaszolni. Mint mondta, a kormány jövõ heti ülésére készítenek elõ javaslatot, amelyet ha elfogad a kabinet, vállalkozói szervezetekkel és egyéb érintettekkel egyeztetnek benyújtása elõtt.

Ellenőrizni kéne inkább

Külön jogalkotói aktusra, törvénymódosításra lett volna szükség akkor, ha a kormány ragaszkodott volna az elvárt adó két hónapra való megfizetéséhez - emelte ki lapunknak Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ez esetben azt kellett volna rendezni, hogy február 27-ével, az AB-döntés napjával a vállalkozásoknak el kell készíteniük egy olyan mérleget, melyből kiderül, a két hónapra számítva fennáll-e elvárt adóra fizetési kötelezettségük, de egy ilyen jogszabályt is szinte biztosan megtámadtak volna az Alkotmánybíróságon, így a kormány további kockázatot vállalt volna.

A július elsejével életbe léptetni szándékozott új teherrel kapcsolatban a szakértő úgy vélekedett: az biztos, hogy az éves bevallású társasági adóra vonatkozó szabályozás keretén belül nem rendezhető a kérdés, ráadásul az AB egyebek között éppen azért találta alkotmányellenesnek az elvárt adót, mert arról egy jövedelemadó keretében rendelkezett a parlament. Oszkó Péter szerint ugyanakkor mivel a kormány célja az, hogy a jövedelmüket a feltevés szerint alaptalanul, a szabályokat kijátszva, nem tényleges költségelemekkel operálva tüntetik el a vállalkozások, és így vonják ki magukat a társasági adó alól, voltaképpen nem új adónemre, hanem az ellenőrzések gyakoribbá és hatékonyabbá tételére lenne szükség. Ehhez viszont nem új jogszabályra, és újabb adónemre van szükség, hanem elég egy APEH intézkedés, mely a célzott - akár az elvárt adó kritériumai alapján meghatározott - körben rendel el komolyabb vizsgálatokat