A szabály szerint az a társasági adóalany, amelynek társasági adóalapja nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható összes bevétellel csökkentett korrigált összbevétel két százalékát, ez utóbbi összeg után kellene leróni a társasági adót. Ez alól úgy lehet kibújni, hogy az érintett cég nyilatkozik az APEH-nek a profitot egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben hozó okokról.
A szabad demokraták az elvárt adó idei bevezetése helyett azt szeretnék, hogy a 2008-as adótörvényekről szóló egyeztetésen gondolja újra végig a koalíció a bevételi forrásokat és a megoldási lehetőségeket. A Világgazdaság úgy tudja, a liberálisok az ezt a sarcot előkészítő kormányüléseken eddig nem jelezték fenntartásaikat, az elvekben egyetértettek, de a Pénzügyminisztérium által felkínált konkrét előterjesztés már "kivágta a biztosítékot". Kitölthetetlennek tartják a kérdőívet, s pénzügyileg is problémásnak az elképzelést. A szocialisták egy része a Kóka János által megfogalmazott kifogásokat az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott kampánynak tudják be, így azt egyelőre nem veszik komolyan. Mások azt tették hozzá: a pénzügy- és a gazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy egyeztessen a társadalmi szereplőkkel, majd annak eredményét vigye a kormány elé.
A Liberális Gazdasági Tanács szombati ülése után mondta Kóka, hogy bár a szabad demokraták egyetértenek az adóbázis szélesítésének elvével, de az elvárt adóra vonatkozó javaslat nem feltétlenül teljesíti a méltányos közteherviselés és a vállalkozói jövedelmek kifehérítésének alapelveit. Szerintük az elvárt adóból származó bevétel meg sem közelítené a kormány által remélt évi 60 milliárd forintos összeget, s hatásosabb lehetne az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának, az adóelkerülés elleni fellépés hatékonyságának a javítása. A gazdasági miniszter szerint az elvárt adó kérdését, a vállalkozások jövedelmének kifehérítését egységes adóreform-koncepcióban kellene kezelni, amelynek részét képezheti a vállalkozói költségelszámolás szigorítása, a kedvezmények mennyiségének és szintjének csökkentése.
Ha elfogadják és hatályba lép a jelenlegi tervezet, akkor az adóbevallásra előírt dátumtól számított 30 napig izgulhatnak majd az adózók. Ennyi idő áll ugyanis az APEH- rendelkezésére arra, hogy a beérkezett adatokat kockázatelemzésnek vesse alá, s ha gyanús számokat talál, vizsgálatra kiválassza az adózót. Mivel a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített, ám most az említett ellenbizonyítási lehetőséggel alkotmányossá tenni tervezett elvárt adóra vonatkozó törvényrészek a kabinet szándékai szerint július 1-jétől lépnek hatályba, ezért ha az adóhatóság az ellenőrzés során gyanúsnak vél bizonyos feltüntetett költségeket, akkor csak a második fél évben kiállított számlák, bizonylatok tekintetében terheli a bizonyítási kötelezettség a céget, egyéni vállalkozót.