Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az idén június végéig közel négyezer építőipari vállalat alakult. Ez durván kétszer annyi, mint a tavalyi első fél évben volt. Ugyanakkor csúcsra járt a felszámolások, a végrehajtások és a végelszámolások aránya is. Miközben az összes vállalat körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék volt, összesen 5600 céget érintett felszámolás. A két ellentétes folyamat eredménye: folytatódott a működő cégek számának lassú emelkedése; az első fél évben összesen valamivel több mint 63 ezer építőipari vállalkozás tevékenykedett az országban, 1650-nel több, mint egy esztendővel korábban.
Sok felszámolás alá vont cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után – állítja az Opten. Egyenesen építőipari bűnözésnek tartja ezt a gyakorlatot Földi Tamás, a Rigips Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke, aki úgy látja, négyszer-ötször több a vállalkozó ezen a piacon, mint amennyi indokolt lenne.
Tapasztalatai szerint a magyar építőipari „szokásjoghoz” tartozik, hogy a megrendelő – zsaroló pozícióban – az alvállalkozói számlák felét-háromnegyedét fizeti ki, mondvacsinált hiányosságokra hivatkozva. Immár napi gyakorlattá vált az is, hogy irreálisan alacsony áron vállalkoznak kivitelezési munkákra a cégek, így viszont eleve kódolva van a kockázat, hogy az alvállalkozói sor végén állók már nem kapják meg a pénzüket, vagy kénytelenek megelégedni az eredetileg kialkudott összeg töredékével. Ha pedig perre kerül sor, mire a rendkívül lassú bírósági procedúra véget ér, már nem létezik a csalárd vállalkozás, amelyen be lehetne hajtani az összeget. Különösen „tünékenyek” az egy-egy beruházásra létrehozott úgynevezett projekttársaságok.
A szövetség elnöke szerint mindez az egész iparágat tönkreteszi. Úgy véli, sürgős jogszabály-módosítással kellene orvosolni azt a tarthatatlan helyzetet, hogy „az építőipari teljesítéseket nem kötelező kifizetni, ez alól bármikor könnyen ki lehet bújni”. Például megoldást jelenthetne, ha az épületek műszaki átadásakor kellene a pénzügyi kérdéseket is rendezni. A szakmai szervezetek abban bíznak, hogy az igazságügyi tárca hamarosan lépéseket tesz az ügyben.
A közeljövő sem ad megnyugtató perspektívát az építőipari cégeknek, hiszen a feladatok tovább fogyatkoznak, így a megrendelésekért még „véresebb” harc fog folyni. Az Ecostat által készített ingatlanbarométer például stagnálást jelez, az ingatlanberuházók zöme az építtetési kedv csökkenését várja. A felmérések szerint a lakosság nem kezd az idén ingatlanvásárlásba, az önkormányzatok pedig forrásaik szűkülése miatt fogják viszsza beruházási, felújítási tevékenységüket.
A Központi Statisztikai Hivatal sem adott optimistább képet a helyzetről. A piaci adatok alapján az idei év első felében 15 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint egy esztendővel korábban. A megrendelések alakulását jelző, új lakások építésére szóló engedélykiadások száma is elmarad kissé a tavalyi első hathavitól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
