A Bizottság azért döntöt így, mert a 2004 októberében indult mélyreható vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés sérti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Ugyanis egy úgynevezett prudens működésű - azaz kellően óvatos - "magánbefektető nem vállalt volna korlátlan mértékű kártérítési kezességet a Postabank megvásárlója számára".
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a bizottság "nem talált jogalapot a támogatás megerősítésére sem a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, sem pedig bármely egyéb állami támogatási keretszabályozás alapján".
Mivel ez idáig nem került sor semmiféle kifizetésre a kártérítési kezesség keretében, a bizottság úgy határozott, hogy az Erste Banknak nem kell fizetnie a kormánynak - derül ki a közleményből. A privatizáció idején ugyanis a felek nem tudhattak a kártérítési kezességre vonatkozó különös követelményekről, amelyek értelmében a kockázatokat még a csatlakozás előtt pontosan meg kell határozni és kimerítő jegyzékbe ahhoz foglalni, hogy ne lehessen őket a csatlakozás után alkalmazandónak tekinteni.
A testület azt is értésre adta: noha a magyar állam az ismeretlen követelésekért járó kártérítést még Magyarország Unióba lépése előtt vállalta, a brüsszeli bizottságnak jogában áll vizsgálni a kezességvállalást. A csatlakozás napján, 2004. május 1-jén ugyanis nem határozták meg kellőképpen a magyar állam pontos pénzügyi kötelezettségét. A testület ugyanakkor nem vizsgálta a kezességvállalás helyzetét a csatlakozás előtti időszakban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
