Az új büdzsé sem oldja meg az EU problémáit

A megállapodás ténye örömteli, ám az elfogadott költségvetés sem szerkezetét, sem összegét tekintve nem oldja meg az Európai Unió problémáit - értékelte a hétvégén a tagállamok által elfogadott 2007-2013 évi büdzsét a Magyar Tudományos Akadémi Világgazdasági Kutatóintézetének vezetője, Inotai András, és a szakterület kutatója, Szemlér Tamás. Érzékeltették: a végső, az utolsó pillanatokig húzódó alku voltaképpen aprópénzről folyt: az uniós tagállamok éves nemzeti összterméke 12 ezermilliárd euróra rúg. Ehhez képest az utolsó percekben néhány milliárd eurón folyt a vita, mely még az éves össztermék uniós célokra felajánlott mintegy egy százalékának, 120 milliárd eurónak is csupán a töredéke.

Mennyi kéne

Aktuális tanulmányok nincsenek arra vonatkozóan, hogy mennyinek is kellene lennie az uniós büdzsének - mondta az Index kérdésére Inotai András, aki szerint szükség lenne arra, hogy több műhelyben is meginduljanak erre vonatkozó számítások. Ilyenek persze készültek korábban is, akadt, amely egyenesen a tagállamok össztermékének 25 százalékát koncentrálta volna uniós célokra, ez a jelenlegi 1,045-ös, az elfogadott brit javaslat jelentette szint mellett persze utópisztikusnak tűnik. Inotai szerint azonban a kérdést is más irányból kell megközelíteni: előbb kell számba venni azokat a feladatokat, azt, akarunk-e közös kül- és biztonságpolitikát, migrációs politikát, felzárkózatási támogatásokat és egy sor egyéb dolgot: ha igen, akkor azt kell megvizsgálni, ezek tényleges megvalósításához mennyi pénzre van szükség.

Ezzel párhuzamosan elkerülhetlen lenne az agrárköltségvetés ma még Magyarország által sem sürgetett reformja, a terület az uniós kiadások negyven százalékát viszi el.

Ma csak toldoztak

A jelenlegi költségvetési alkufolyamat szöges ellentéte volt a fent leírt kívánatos metódusnak, ám ez nem lehetett meglepetés: mint ahogy az sem volt meglepetés, hogy a britek az utolsó pillanatig újabb és újabb "személyre", azaz országra szóló kedvezményekkel próbálták meggyőzni az ellenzőket. Mindezzel együtt Szemlér Tamás szerint a megállapodás Magyarország szempontjából komoly sikerként értékelhető: a kutató szerint hazánknak sikerült az angolok által tervezett maximális szintet, vagy akár e fölötti eredményt elérni, mind a források összegét, mind azok felhasználási szabályait tekintve.

Gyurcsány pártelnököket tájékoztatott

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése előtt dolgozószobájában adott tájékoztatást a négy parlamenti párt elnökének a 2007 és 2013 közötti időszak uniós költségvetéséről szóló megállapodásról és az elért magyar eredményekről. A megbeszélésen részt vett Hiller István, az MSZP, Orbán Viktor, a Fidesz, Kuncze Gábor, az SZDSZ, valamint Dávid Ibolya, az MDF első embere. Orbán Viktor a találkozó után újságíróknak elmondta: a megbeszélésen - megismételve korábbi javaslatát - arra kérte a miniszterelnököt, hogy az uniós pályázatokon nyertes hazai vállalkozások számára 25 százalékról 50 százalékra növekedjen az előfinanszírozás mértéke. "Az is szép eredmény, hogy nem kaptam határozott nemet" - tette hozzá a pártelnök.

Kuncze Gábor az MTI-nek nyilatkozva sikeresnek ítélte a megbeszélést, és jelezte, hogy az SZDSZ továbbra is azt tartja fontosnak, hogy Magyarország az európai modernizáció élére álljon. A költségvetésről szóló megállapodás az európai együttműködés és értékek mentén született, Magyarországnak kedvező, az unió szempontjából azonban még nyitott kérdés, hogy sikerül-e modernizálni a támogatási rendszert a versenyképesség növelése érdekében - tette hozzá.