Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

A klímaváltozás és a pénzügyi stabilitás uralja az EU-csúcsot

2008.03.13. 07:38
Az unió irányítói újra kísérletet tesznek a káros gázok kibocsátásának visszaszorítására, ám a javaslat több engedményt is tartalmaz egyes ágazatoknak. Magyarország vitába száll az Európai Bizottsággal a szén-dioxid-kibocsátás megállapításának bázisévéről - az új tagállamok többsége a magyar kormány kezdeményezését támogatja. Az EU vezetői óvnak a magas élelmiszer- és energiaárak adókedvezményekkel történő mérséklésétől.

Éppen egy esztendeje állapodtak meg a tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításáról, de a célkitűzéseket még nem ültették át konkrét számokba és vállalásokba. A javaslatokat az Európai Bizottság (EB) elkészítette, ám ezekről még mindig folyik a vita. A ma kezdődő kétnapos (valójában kevesebb mint 24 órás) csúcs megpróbál konszenzusra jutni; főként az új tagországok szívfájdalmait kell kezelni. Az EU 2020-ra szóló vállalásai alapján 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szintjét, az energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiából elégítik ki, a közlekedés üzemanyagigényének pedig 10 százalékát bioüzemanyagból fedezik.

A megújuló (víz-, szél-, nap- és geotermikus) energiák felhasználásában az EB általános szabályként javasolja, hogy minden ország energiaszükségletének 5,75 százalékát ezek a források adják. A fennmaradó részt a tagállamok egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme határozza meg. Magyarországnak az általánosan vállalt EU-szintű 20 százalékos kötelezettség helyett csak 13 százalékot kell teljesítenie.

A szén-dioxid-kibocsátást tovább csökkentheti az emissziókereskedelem reformja. Brüsszel 2013-tól osztaná ki a kvótákat, a 2005-ös levegőszennyezési érték alapján. A kvóták évente csökkennének, az energiaigényes ipari cégek így válnának érdekeltté abban, hogy új technológiára térjenek át. Az emissziókereskedésből befolyó jövedelmet a tagországok a megújuló energia előállítására fordítanák.

Az emissziókereskedésen kívül eső ágazatok - mint például a teljes kibocsátás 60 százalékát adó mezőgazdaság, közlekedés és építőipar - nemzeti szabályozás alá esnek. Ezekre országonként eltérő csökkentési tervek érvényesek. A kevésbé fejlett országok az emissziókereskedelmen kívül eső szektorokban növelhetik kibocsátásukat, Magyarország például 10 százalékkal. Míg Brüsszel az új tagállamok esetében 2005-öt jelölte meg a szén-dioxid-kibocsátás viszonyítási alapjaként, Magyarország az 1990-es szintből indulna ki. Budapest szerint ez elismerné a kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseket, és mivel az új értékek teljesítéséhez közösségi pénzek is igénybe vehetőek, nem mindegy, hogy milyen bázisévről indulnak. A magyar kezdeményezést támogatja a legtöbb új tagország.

A pénzügyi stabilitás helyreállítása is kiemelt téma. A háztartási energiaárak tavaly óta a legtöbb tagállamban tíz százalékot meghaladó mértékben nőttek, és jelentősen drágultak egyes élelmiszerek is. Az EU-vezetők figyelmeztetik egymást, hogy álljanak ellen az inflációs hatásokat adókedvezménnyel kiegyenlítő tendenciáknak, amint erre néhány ország hajlana. (Az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése korábban is előfordult, legalábbis ideiglenes jelleggel.) Az élelmiszerek esetében azt várják Brüsszelben, hogy a tejkvóta kétszázalékos növelését - amelyről hétfőn az uniós agrárminiszterek döntenek - az árak csökkenése kíséri majd. Egyelőre úgy tűnik, a lépést csupán Ausztria, Portugália és Németország ellenzi, nekik azonban nem lesz meg a blokkoláshoz szükséges szavazatarányuk.

15%
3899 Ft
3315 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft