Paulina
16 °C
20 °C

Karvalits: nagyon megérné a gyors eurócsatlakozás

2008.04.02. 22:17
Nagyon megérné Magyarországnak mihamarabb csatlakozni az eurózónához, bár a gyors euróbevezetéssel bizonyos kockázatok is járnak, mert lemondunk az önálló monetáris politikáról - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerdán Nagykanizsán.

A Magyar Közgazdasági Társaság helyi szervezete által szervezett elõadásában kifejtette: ahhoz, hogy ezt nagy biztonsággal megtehessük, biztosítani kellene a munkaerõpiac rugalmasságát és a költségvetés mozgásterét, hogy az esetleges külsõ hatásokat képes legyen kezelni. Karvalits Ferenc szerint az eurózónához való csatlakozással eltûnne a gazdálkodók árfolyamkockázata, tovább bõvülnének a kereskedelmi kapcsolatok, mindez nagyobb gazdasági stabilitást is jelentene.

Az MNB alelnöke úgy értékelte, 2001-et követõen a magyar gazdaság lassú leválása tapasztalható az eurózóna fejlõdéséhez képest. Ennek az az oka, hogy 2001-2002 környékén Európa dekonjunktúrás idõszakot élt meg, amit a magyar gazdaság a belsõ kereslet élénkítésével igyekezett menedzselni. Sikerült ugyan a gödröt átlépni, de 2001 és 2005 között olyan pályára állt a hazai gazdaság, ami erõteljes költségvetési hiány mellett, magas folyó fizetési mérleghiányt, vagyis ikerdeficitet produkált. Ezt a pályát korrigálva indult el 2006-ban a fiskális kiigazítás a konvergenciaprogrammal, ami a belsõ kereslet erõteljes visszafogását hozta, de szükség volt rá a hiány visszaszorítása érdekében.

Lemaradóban vagyunk

Karvalits Ferenc beszélt arról, hogy a magyarországi munkaerõpiac az elmúlt idõszakban részben alkalmazkodni tudott a kihívásokhoz, legalábbis az infláció és a termelékenység változásához. A strukturális feszültségekre azonban oda kell figyelni. A foglalkoztatási adatok szerint a régióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottsági szint, 2006-ban alig 57 százalék volt. Rendkívül magasak az adó- és járulékterhek, de nemcsak a környezõ országokkal, hanem az unió egészével is összehasonlítva.

A problémák közé sorolta, hogy a magyar szociális elosztórendszerben számos olyan ösztönzõ van, amely a munkába állással szemben hat. Például a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjazás arra ösztönzi az embereket, hogy minél hamarabb menjenek nyugdíjba, ami jelentõs teher az elosztási rendszer számára. A gyermeknevelési támogatások arányát a GDP-hez viszonyítva szintén az egyik legmagasabbnak tartja a nemzeti bank alelnöke, aki szerint emiatt nagyon sokáig maradnak otthon az anyák, hosszú idõre kiesnek a munkaerõpiacról, ahová nehéz visszakerülniük.

A lemaradó régióban vagyunk a termékpiacok rugalmasságát illetõen is, ezért ezen a területen ugyancsak szükség van a változásra. A problémákra példaként említette az árampiaci liberalizációt, ami nem a várt eredményt hozta, hiszen csökkenés helyett jelentõsen emelkedett a villamosenergia ára.

Stabilan alacsony hiány kell

A pénzügyi szakember úgy látja: nem elég, ha megcélozzuk és elérjük a három százalékos államháztartási hiányt, a magyar gazdaságnak ugyanis "el kell érni egy olyan szintet, amelyben már nem feszítetten, hanem tartósan stabilan van egyensúly közeli állapotban". Valamivel tovább kell javítani az egyenleget, hogy rugalmas mozgásra is legyen lehetõség. Szólt arról is, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai a GDP arányában Magyarországon jóval meghaladják a lehetõségeket. A kiadás mértéke 53 százalék, a bevétel 44 százalék volt 2006-ban, amivel a svéd kiadási szinten vagyunk, de a bevételek messze elmaradnak ettõl. A csehek, lengyelek, szlovákok jóval kisebb központosítás, vagyis bevételi szint mellett érnek el fenntartható hiányt.

"A konvergenciaprogram sikeres, az elmúlt másfél-két évben sikerült javítani az egyenleget, és úgy tûnik, hogy 2008-ban négy százalék alatti szintet érünk el, ami már kevésbé sérülékeny ország képét mutatja" - fogalmazott. Kiegészítette ezt azzal: kell, hogy a piaci szereplõk is lássák, "ez egy fenntartható, tartós folyamat, aminek az a következménye, hogy a kockázati felárak - amit kamatban ki kell fizetni - lefelé fognak menni". Szerinte ez jelenleg a nemzetközi hatások miatt nem következett még be.

"Az eddigi költségvetési konszolidáció az elsõ két évben sikeres volt, a kérdés, hogy ez egy fenntartható pályára állítja-e a gazdaságot?" - mondta az MNB alelnöke. Kedvezõtlennek nevezte ugyanakkor, hogy a jövedelmekbõl származó költségvetési bevételek nõttek, ami további torzító hatást jelent, és nem sikerült érdemben a szociális kiadásokat ösztönzõbbé, hatékonyabbá tenni.

Meg kellene állítani a humán tõke, vagyis az oktatás, az egészségügy támogatásának csökkentését, és mérsékelni kellene a munkát terhelõ adókat és járulékokat. Abban a kormányzat már sikert ért el, hogy a társadalombiztosítási járulékot fizetõk körét szélesíteni tudta, de az adóbeszedés hatékonyságán is javítani kell.

Karvalits Ferenc végül kifejtette: a rendszerváltás óta a magyar költségvetési politika a választási ciklusokhoz kötõdik, ami nagyon terhes a gazdaság számára. Ezért volna szükség a kormánykoalíció által is javasolt közpénzügyi törvény megalkotására, amelynek intézményrendszere a finanszírozók és a gazdaság szereplõi számára azt mutatná, hogy Magyarországon a költségvetés hosszú távon kiszámítható pályán mozog.