Reformokat kér az EU a hitelért

Az Európai Unió képviselői is ellátták kézjegyükkel azt a két dokumentumot, mely alapján az Európai Unió 6,5 milliárd euró összegű középtávú pénzügyi támogatást nyújt a magyar kormány pénzügyi és gazdaságpolitikai programjának megvalósításához, a fiskális konszolidáció folytatásához – olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett megállapodásban.

Hétfőn Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, szerdán pedig Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa is aláírta a dokumentumokat. A pénzügyi csomagról már az ECOFIN, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa november 4-én kedvezően döntött. Az unió által Magyarországnak nyújtandó 6,5 milliárd eurós hitel része annak stabilizációs csomagnak, amely alapján összesen 20 milliárd euró összegű forráshoz jut Magyarország. Ebből az EU mellett az IMF 12,5 milliárd euróval, a Világbank egymilliárd euróval részesedik.

A két dokumentum a felek aláírásával lépett hatályba. Ezt követően kerülhet sor a hitel lehívás elindítására. Az uniós hitel két évig áll Magyarország rendelkezésére, átlagos lejárata legfeljebb öt év. A támogatás négy részletben hívható le. A hitelhez kapcsolódóan rendelkezésre tartási jutalékot nem számítanak fel.

Az első kétmilliárd euró értékű részlet lehívásának feltétele olyan jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtása, amely célul tűzi ki a 2,6 százalékos GDP arányos hiány elérését, és tartalmazza az azt alátámasztó költségvetési intézkedéseket. A második részlet maximum kétmilliárd eurót tesz ki, melyet egy harmadik folyósítás követ maximum 1,5 milliárd euró összegben, valamint egy negyedik maximum egymilliárd euró nagyságrendben. A négy részlet folyósítása előreláthatólag 2008. negyedik negyedévben, 2009. első, második és negyedik negyedévben történik – olvasható az egyetértési megállapodásban.

A források folyamatos rendelkezésre bocsátása a gazdaságpoltikai feltételek megvalósításának értékelésétől függ. A gazdaságpolitikai vállalások minden részlet esetében alapvetően négy témakörre koncentrálódnak: költségvetési konszolidáció, a költségvetési irányítás reformja, a pénzügyi szektor szabályozása és felügyeleti reformja, valamint a strukturális reformok.

A Hitelmegállapodásból az is kiderül, hogy Magyarország vállalja, hogy nem kéri a hitel átütemezését, illletve az adósságcsökkentést a hitelre vonatkozóan. Amennyiben Magyarország nem teljesíti tőke- vagy kamatfizetési kötelezettségeit az esedékesség alapján, akkor további kamatot kell fizetnie.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!