Harmincnégy év kellhet Magyarországnak az EU-felzárkózáshoz

Az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrégiben tette közzé értékelését A kibővített Európa: tények és remények címmel. Az Accenture, az Oracle és az N M Rothschild and Sons közreműködésével készült jelentés az érintett tíz ország - Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - 2004 májusi csatlakozásának várható politikai, gazdasági és üzleti hatásait elemzi. A jelentést az Oracle képviselői ismertették hétfőn, Budapesten.

Forgatókönyvek

A jelentés szerint az Európai Unióhoz csatlakozó országok jó gazdaságpolitikával felére csökkenthetik a gazdasági felzárkózás időigényét, de az EU-tagság önmagában még nem garantálja a csatlakozó országok felzárkózását.

Az elemzés több forgatókönyvet taglal, de még az optimista jóslat szerint is legalább ötven év kell az EU közép- és kelet-európai új tagországainak ahhoz, hogy elérjék az EU jelenlegi tagállamainak átlagos jövedelmi szintjét, és legalább negyven év, hogy elérjék annak 75 százalékát. Egyes országok azonban rövidebb idő alatt is felzárkózhatnak: Szlovénia és Észtország harminc, Magyarország pedig harmincnégy év alatt.

Az érintett országok mostani gazdasági feltételeit és politikáját változatlannak feltételező forgatókönyv szerint azonban csaknem egy évszázad szükséges a teljes felzárkózáshoz. A pesszimista forgatókönyv szerint a rossz gazdaságpolitika ennél is hosszabbra nyújthatja a felzárkózáshoz szükséges időt. Ekkor még az is elképzelhető, hogy a csatlakozó országok rosszabbul járnak, mintha egyáltalán nem csatlakoztak volna, és ez már a kibővített EU puszta létét fenyegetheti. Ezek alapján az új tagoknak ajánlatos gazdaságpolitikájuk javításán ténykedni, állapítja meg az EIU elemzése.

Javuló gazdasági környezet

Öt év múlva Magyarországon és a Cseh Köztársaságban lesz a legkedvezőbb az üzleti környezet, és Prága válik a régió üzleti fővárosává, áll a jelentésben. Az üzleti élet szereplői túlnyomórészt támogatják a bővítést, a világszerte megkérdezett 315 felsővezető mindössze kilenc százaléka ellenzi azt. A felmérés 195 európai résztvevője még nagyobb százalékban üdvözli az EU bővítését.

A válaszolók 59 százaléka lát üzleti lehetőségeket a bővítésben, 22 százalékuk a csatlakozó országok javuló gazdasági környezetében, emelkedő életszínvonalában és a növekvő közkiadásokban nagyobb üzleti lehetőségeket is felfedez.

A bővítésnek azonban ára is van: a válaszolók ezt a csatlakozó országok várhatóan szigorodó környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági előírásaiban jelölték meg. A válaszolók emellett négy olyan ágazatot neveztek meg a jelenlegi EU-országokban (mezőgazdaság, autógyártás, fogyasztási cikkek gyártása és bányászat-kohászat), amelyeket hátrányosan fog érinteni a bővítéssel erősödő verseny.