A németek szerint nem kell az eurócsatlakozást siettetni

A jövő májusban az Európai Unióhoz csatlakozó országoknak később kellene csak belépniük az európai pénzügyi rendszer "előszobájába", az ERM-II valutarendszerbe. Ez német központi bank, a Bundesbank hétfőn kiadott havi elentésében olvasható.

Ésszerűbb lenne az előszobába belépés elhalasztása is

Az EU-hoz csatlakozó tíz ország a csatlakozás után néhány évvel kívánja bevezetni az eurót. A Bundesbank szerint azonban gazdaságilag ésszerűbb lenne, ha a valutaárfolyamokat szabadon hagynák mozogni, vagyis elhalasztanák az ERM-II-tagságot. A legtöbb csatlakozó ország már bejelentette, hogy a valutaárfolyam-mechanizmushoz a lehető legkorábban csatlakozni kíván az EU-hoz való csatlakozást követően. A Bundesbank megkérdőjelezi ennek a szándéknak a teljesíthetőségét.

A német központi bank szerint a tíz tagjelölt könnyebben hajthatná végre az intenzívebb verseny miatt szükségessé váló gazdasági átalakításokat, ha nagyobb fokú valutaárfolyam-rugalmassággal rendelkezne. Ez "főként azokra a csatlakozó országokra vonatkozik, amelyek csak újabban liberalizálták a valutaárfolyam rendszerüket" - áll a tanulmányban.

A Bundesbank szemben a magyar célokkal

Az EU szabályai szerint az euróövezethez csatlakozó országoknak az euró bevezetése előtt legalább két éven át zavarok nélkül tartaniuk kell magukat a +/- 15 százalékos sávban rögzített euró ingadozási árfolyamsávhoz. A Reuters megjegyzi, hogy a Bundesbank ajánlása ellentétben áll egyes országok, köztük Magyarország céljával.

Azok az országok ugyanis a csatlakozással együtt a jövő májusban belépnének az ERM-II-es rendszerbe is. Ezt követően hazánk például 2008. január 1-től csatlakozna az euróövezethez. Ezzel szemben a cseh központi bank a múlt héten azt közölte, hogy Prágának bizonyos ideig távol kell maradnia az ERM-II-től és az eurózóna tagságot csak 2009-2010-re kellene megcéloznia.

A valutaárfolyam stabilitása mellett a többi - inflációra, hosszú távú kamatokra, hiányokra vonatkozó- követelménynek is nehéz eleget tenni, tekintettel arra, hogy a tagjelölt országok gazdasága gyors változásban van, vélekednek a Bundesbank szakértői. Emellett számolni kell a befektetők, illetve a külföldi spekulatív tőke által gyakorolt hatásokkal is. Néhány csatlakozó ország központi bankjának illetékese ezzel szemben azzal érvel, hogy a gazdaságok könnyebben alkalmazkodnak majd az euróövezethez való csatlakozás után.

Van olyan elvárás, aminek már ma is megfelelünk

A Bundesbank szerint a csatlakozóknak ugyanazoknak a pénzpolitikai szabályoknak kellene eleget tenniük mint a mostani tagországoknak, tehát nem kaphatnának költségvetési hiány-engedményeket, hogy a szükségessé váló infrastrukturális fejlesztéseket felgyorsíthassák. Az Európai Stabilitásai és Növekedési Paktumot sokan bírálják, amiért az a csatlakozóknak nem ad nagyobb lehetőségeket, ám a Bundesbank álláspontja az: "a kivételek aláásnák a szabályok hitelességét, és emiatt elkerülendők" - olvasható a jelentésben.

A Bundesbank adatai szerint a tíz csatlakozó ország költségvetésének hiánya jóval magasabb volt a GDP-hez viszonyított, megengedett 3 százaléknál, Szlovénia és a három balti ország csak a kivétel. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya viszont máris alatta van a megengedett - és több mostani EU-tag által nem teljesített - 60 százalékos küszöbnek, az egy Málta kivételével.