A gyors euróbevezetés sem lenne jó

Sokat utazom, elsősorban az eurózónán belül, így amikor tegnap este az ATM-ből pénzt akartam felvenni, nem tudtam, hogy mennyivel is terhelem a számlámat, mert már elfeledkeztem arról, hogy átváltással kell bajlódni - mondta a pénteki Európa 2007 konferencián Alan Ahearne, egy brüsszeli kutatóintézet vezető munkatársa. A szakértő persze hozzátette, hogy ez csak egy apró előnye a közös európai pénznek, amely a makrogazdaságnak is jót tesz: alacsonyabb inflációs rátát, szigorúbb költségvetési gazdálkodást, egy, az európai uniós tagságnál is komolyabb védőburkot jelent az övezetbe tartozó országok számára.

Az eurónak hátrányai is vannak, fel kell adni bizonyos monetáris politikai eszközöket, nem lehet a váltási arányokkal és árfolyamokkal manipulálni, mondta Ahearne. Ezzel is magyarázható, hogy az euró bevezetésének az egyes országokban eltérő tapasztalatok vannak. A negatívak között említette azt, hogy Portugáliában az árfolyampolitikai függetlenségének elvesztése volt az a komoly ár, amelyet meg kellett fizetni az euróért, míg Spanyolországban a hitelállomány duzzadt hatalmas buborékká.

Hasznos a szigor

Az új EU-tagállamok egységes célja, hogy belépjenek az euróövezetbe, ám az ehhez szükséges feltételek teljesítése sikertelen. A nagy országok, Szlovákia kivételével a visegrádi négyek, menetrendje a feje tetejére állt, de a baltiaknak is a vártnál nagyobb küzdelmet kell folytatniuk az infláció ellen, hogy az euróövezet tagjai lehessenek - erről már Werner Becker, a Deutsche Bank kutatója beszélt az euróbevezetés esélyeit latolgatva.

A kutató emlékeztetett arra: felélénkült a vita, hogy jók-e a maastrichti követelmények, és indokolt-e azok szigorú betartása. Szerinte jó döntés született azzal, hogy a kritériumokat következetesen tartotta be az Európai Unió, és nem engedte, hogy a feltételeknek éppen csak eleget nem tevő Litvánia bevezethesse jövő januártól az eurót. Az összes csatlakozni vágyót egységesen kell kezelni, különben nagy vihart kavarhatunk, mondta Becker, aki szerint a belépőknek sem érdeke a túl korai csatlakozás. A túl magas infláció például aláásná az adott ország versenyképességét, tette hozzá.

A balti országok, valamint Ciprus és Málta 2009-2010-ben csatlakozhat, Szlovákiában viszont a kialakult bizonytalanság miatt kérdésés, tartható lesz-e a 2009-re tervezett bevezetés. Magyarország az ikerdeficit miatt a legrosszabb helyzetben van, Lengyel- és Csehországban kisebb gondot jelent a hiány, de az árfolyamok ingadozása megnehezítheti az euróövezeti csatlakozást, mondta a Deutsche Bank elemzője.

Ha nincs pénze, bevált 100 eurót

A jövőre belépő országok közül Románia számára is az inflációs ráta a legnagyobb kihívás a maastrichti kritériumok közül. Idén ugyanis 5,8-5,9 százalékos lesz a pénzromlás üteme - mondta Amalia Fugaru, a román nemzeti bank kormányzótanácsának a tagja.

Az uniós belépéstől még távol lévő Szerbia jegybankjának elnöke, Radovan Jelasic azt emelte ki, hogy az EU-tagság nem jelent megoldást egy ország gazdasági nehézségeire. Sok olyan ország van, amely belépett az unióba, de elvesztette a lendületét, úgy érzi, eljött a Kánaán, és nem kell a reformokkal foglalkozni. Erre jó példának mondta Magyarországot, de felidézte: hasonló a helyzet Szerbiában is. Az euró azonban ott már szervesebb része az életnek, a betéteknek csak 30 százalékát tartják dinárban, 70 százalékuk deviza alapú, jellemzően euróbetét, mondta Jelasic, felidézve a klasszikus mondást: "Mit csinál egy szerb, ha elfogyott a pénze? Bevált 100 eurót."

A gyors euróbelépéssel kapcsolatos remények veszélyes következményekkel is járhatnak. Sokan adósodnak el devizában, arra számítva, hogy előbb-utóbb belépünk az eurózónába, de az több országban - így Magyarországon is - egyre távolabb csúszik, mondta Jelasic. Ennek a rövid távú gondolkodásnak súlyos következményei lehetnek, figyelmeztetett a szerb jegybankelnök.

Az önzés költségvetése

A konferencián szó volt az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről is, amit nevezett az Európai Bizottság első magyar tagja. Balázs Péter szerint minden szervezetről az árulkodik, hogy milyen kompetenciái vannak, milyen szerepet vállalnak benne a tagok, és mennyi pénz fölött diszponál. Az első két mutató alapján az Európai Unió komoly jelentőségéről beszélhetünk, a költségvetés azonban mást mutat: kevés, nagyon szerényen finanszírozott szervezetről van szó, mondta Balázs Péter.

Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke arra emlékeztetett: májusban ugyan elfogadták a hétéves keretköltségvetést az EP-ben, de fennállt a veszélye annak is, hogy nem lesz költségvetés. Bár annak nagyon negatív üzenete lett volna, így is mintegy kétszáz ellenszavazat volt, ráadásul nemcsak az egyes tagállamok, hanem a különböző európai uniós intézmények nem voltak egységesek. Fazakas felidézte a költségvetés körüli alkudozásokat, azt, hogy hogyan lett az első tervekben szereplő, már akkor sem túl sok, GNI-arányosan 1,14 százalékos 974 milliárdból még kevesebb, 862 milliárd euró, és mint mondta, sokszor filléres alkukat kell folytatni az egyes tagállamokkal.

A leggazdagabb országok, a visszatérítésükért lobbizó britek, de még a svédek is szűkmarkúak voltak Fazakas szerint, amikor közös európai célokról volt szó. Sikerként említette ugyanakkor a támogatások rugalmasabb áfaszabályozását, azt, hogy 40-ről 15 százalékra csökkent a pályázatok esetén a szükséges saját forrás összege, valamint azt, hogy elszámolásokra az eddiginél egy évvel több időt kapnak a pályázati nyertesek.

Nemcsak kevés, rosszul is osztják el

Az Európai Unió következő hét évre szóló költségvetésével nemcsak az a baj, hogy kevés pénzből gazdálkodik, hanem az is, hogy rossz a szerkezete - mondta Witold Orlowski lengyel közgazdász, aki Kwasniewski elnök gazdasági főtanácsadója volt 2001-2005 között. Elsősorban azt az általa teljesen elhibázottnak tartott gyakorlatot említette, hogy a pénz fele mezőgazdasági támogatásokra megy, ami nem növeli, hanem rontja a hatékonyságot. Szerinte a mezőgazdaság támogatása helyett a vidékfejlesztés támogatására kellene koncentrálni az erőforrásokat.

A következő költségvetés még rosszabb lesz, még nehezebb lesz elfogadni, vélekedett Orlowski, aki szerint szükség lenne ugyan a költségvetési struktúra reformjára, ám erre nem kínálkozott és várhatóan nem is kínálkozik valódi lehetőség. Így a meglévő problémákat akár 2020-ig görgetheti maga elé az unió. Ez azért veszélyes, mert közben az unió további bővítésével növekszik a pénzért sorban állók száma, miközben a most a támogatások elsődleges élvezői, a közép-európai államok súlya és befolyása csökkenni fog. A strukturális nehézségek emellett lehetetlenné teszik azt is, hogy az EU a legversenyképesebb legyen a világon, mondta Orlowski, aki szerint talán több tagállam is boldogabb lett volna, ha kevesebb pénzt kap, de nagyobb szabadságot annak elköltésére.