Több evázót szeretne a PM

Megnyílhat az út az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) felé egyes pénzügyi, illetve a jövedéki termékekhez vagy a szerencsejátékhoz kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások számára. A Pénzügyminisztérium (PM) tervei szerint ugyanis az evabejelentkezés tevékenységi korlátokra vonatkozó szabályainak egyszerűsítésével jövőre bővülhet az adónem választására jogosultak köre. Az e tevékenységet végzőket a tavalyi evatörvény kizárta az új adónemből.

A részvénytársaságok nem

A részvénytársaságok sem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ám ez a vállalkozói forma adótechnikai okokból várhatóan továbbra sem kapja meg a belépési engedélyt. Egyébként sem valószínű, hogy 20 millió forint tőkével alapítson valaki céget 15 milliós éves árbevétel elérése érdekében.

Magánlottozók, zálogházak, pénzváltók léphetnek át

Az éves bruttó 15 millió forint bevételi értékhatár alapján a pénzügyi vállalkozások közül elméletileg esetleg a pénzváltással foglalkozók, kisebb egészség- vagy önsegélyező pénztárak, illetve zálogházak, továbbá biztosítási alkuszok tudnak megfelelni a feltételeknek. A szerencsejáték területén pedig a magánlottózók is beléphetnének az eva-körbe - ha ilyen értelmű javaslatot fogalmaz majd meg a PM.

A tárca egyéb elképzelései közt szerepel, hogy az eva alá már bejelentkezett adóalanynak nem kell bejelentési szándékát megismételnie, ha megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. Az érvényes jogszabály szerint az evára minden év december 20-áig kell bejelentkezni.

A tervekből az olvasható ki, hogy az APEH automatikusan megvizsgálja az evázó vállalkozás adófizetési kötelezettségeinek teljesítését, külön bejelentkezés nélkül. Az nem derül ki, hogy ez már az idei decemberi határidőt is érintené. A pénzügyi tárca közleménye szerint egyértelműbbé válna az eva alapját képező bevétel meghatározása: úgy tudjuk, hogy ez az evából valamilyen oknál fogva kieső vállalkozásnak az evás időszakára eső bevételei elszámolására vonatkozik.

Eva-plusz nem lesz

A PM egyértelművé tette, hogy az eva-plusz névre hallgató kamarai javaslatot nem támogatja. Ez évi 30 milliós árbevételi határig és bizonyos költségek elszámolási lehetőségének meghagyásával az evából kiszoruló cégeknek biztosítana átalányadózási lehetőséget.

Az egyszerűsített vállalkozási adó alá bejelentkezett vállalkozások között a második negyedévben a befizetők száma és az adó összege is meghaladta az első negyedévit - tájékoztatott az APEH. Az április és június közti időszakban az evázók több mint 88 százaléka, 55 764 vállalkozás tett eleget az előlegfizetési kötelezettségének, 6900-zal több az előző negyedévinél. A befizetők közt fele-fele arányban találhatók egyéni és társas vállalkozások.

Az adózók 11,1 milliárd forintot fizettek be, ezzel az első félévben összesen 19,5 milliárd forint folyt be erre a költségvetési számlára. Az idei előirányzat 16 milliárd forint, vagyis már az első hat hónapban 3,5 milliárdos többletet könyvelhetett el a büdzsé.

A társas vállalkozások átlagosan 255 ezer forint eva-előleget fizettek, az első negyedévi 223 ezer forint után. Az egyes vállalkozási formák közül az ügyvédi irodák fizették átlagosan a legnagyobb - 333 ezer forint - előleget, ez az előző időszakban 303 ezer forint volt. Az egyéni vállalkozók 159 ezer forintos átlaga 23 ezerrel nagyobb az első befizetésnél. A befizetés mértéke alapján a második negyedéves átlagos bruttó árbevétel a cégeknél elérte az 1,7 millió forintot, s az egyéni vállalkozásoknál is meghaladta az 1 milliót (az első negyedévben ez 1,5 millió és 900 ezer forint volt).

Ötmilliárd forint osztalékadó kiváltásából

Elkészült az osztalékadót kiváltó adó májusi bevallásának összegzése is, e szerint az érintett több mint 10 ezer cég mintegy 5 milliárd forint adókötelezettséget vallott, amelynek egyharmadát kellett az idén befizetniük. Az egyszeres könyvvitelt vezetők összesen 16,9, a kettős könyvvitelűek 1,9 milliárd forint adóalapról tettek bevallást. A 20 százalékos adót a korábbi években a "házipénztárakban" felgyülemlett bevételekre vetik ki.

A jövőre tervezett áfaváltozások nem hagyják érintetlenül az evázókat sem, akik bruttó, vagyis az áfával növelt számlát állítanak ki, s ez az összeg adózik a 15 százalékos kulccsal. A felső áfakulcs 2 százalékpontos csökkentése számításaink szerint éves szinten 81 ezer forinttal csökkenti az eva alá tartozók bevételét, az idei várható árbevételek alapján (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 7., 1-3. oldal). Az áfarendszer módosítása az evázók 40 százalékát nem érinti, ők ugyanis nem tartoznak az áfa-körbe - derül ki az adóhivatal adataiból.