Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Ömlik a magyar export Oroszországba

2008.05.06. 10:33
Még az előzetes adatoknál is egy hajszállal nagyobb lett a külkereskedelmi mérleg többlete februárban. Az exportvolumen 20 százalékos bővülése nem mutatja az uniós konjunktúra lassulását, az orosz piacon vevőre találnak a magyar termékek. Igaz, a bizonytalanság azért itthon is érezhető.

2008. január-februárban a kivitel volumene 20, a behozatalé 14 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek következtében a külkereskedelmi mérleg az év első két hónapjában 77 millió euró többletet mutat, erre nem volt még példa a 90-es évek eleje óta.

Sőt, a külkereskedelmi pozíció folyamatos javulása követeztében nem csupán az idei két hónap, hanem az utóbbi egy teljes év mérlege is szufficites. Az időszak során ugyanis 7 olyan hónap is volt, amikor az export értéke meghaladta az importét, miközben korábban emberemlékezet óta nem volt többlettel záró hónap az áruforgalomban.

Magyar mobilt minden orosznak!

A jó kiviteli teljesítmény mögött több termékcsoport kiemelkedő exportnövekedése áll. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene 26 százalékkal bővült. Folyó áras forintadatokból számítva az árufőcsoport húzótermékei (a forgalom mindkét irányában) a híradás-technikai eszközök voltak, értékük exportban 52, importban 63 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a mobiltelefonok kivitele 2-szeresére, behozatala mintegy 2,5-szeresére bővült. Mobiltelefon-exportunk legfőbb célországa továbbra is Oroszország, ahova - az exportérték több mint háromszoros növekedése mellett - a kivitel mintegy 13 százaléka irányult, míg a behozatal több mint fele Kínából érkezik.

Bár a dinamika itt a legmagasabb, a gépek és szállítóeszközök kereskedelme önmagában kevés lenne a szufficithez, hiszen az import még gyorsabban emelkedik. A feldolgozott termékek kivitelének volumennövekedése viszont lényegesen nagyobb volt, mint a behozatalé, 12, illetve 7 százalékot tett ki. Folyó áras forintadatokat tekintve az exportforgalomban az átlagot meghaladó mértékben, 30 százalékkal nőtt a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek forgalma, valamint a gumigyártmányok kivitele (40 százalék). Gyógyszerkivitelünk jelentős mértékű növekedése elsősorban az oroszországi kivitel felfutásának - több mint 60 százalékos növekedésének - köszönhető.

Moszkva helyettesíti az EU-t

Ezek az adatok részben választ is adnak arra, hogy az Európai Unió lassulása miért nem jelentkezik a hazai exportteljesítményben. Miközben tavaly az utolsó hónapokban már úgy tűnt, hogy a kivitelt utoléri a kezdődő dekonjunktúra - amire a subprime krízis sokkja is rásegíthet - az év eleje váratlanul erősre sikerült. Ezek szerint ebben az Oroszországba induló kivitel felfutása játssza a főszerepet. Emellett segít a környékbeli országokba irányuló export lendületes növekedése is, ez már hosszabb ideje megfigyelhető folyamat.

Összességében megállapítható, hogy váratlanul rugalmasan reagált a növekedési súlypontok eltolódására a hazai exportszektor, hiszen éppen a gyorsan bővülő régiós gazdaságok és az olajbevételekben dúskáló orosz piac lett a növekedés célpontja. Érdemes emlékeztetni rá, hogy korábban a szakértők épp az egyoldalú (erőteljesen az EU-15-re orientálódó) exportszerkezetre hívták fel a figyelmet.

A kilátások azonban ezzel együtt sem egyértelműen fényesek. A külkereskedelmi forgalom jórészt az unió fejlett országaival bonyolódik, így nem valószínű, hogy teljes egészében ki tudnánk vonni magunkat az ottani gazdasági lassulás hatása alól. Erre utalnak az ipar rendelési adatai is, melyek azt sugallják, hogy a külső kereslet már erőteljesen mérséklődik.