A gazdasági növekedés mérsékelt volt az első félévben, de az időközben szigorodó hitelfeltételek miatt a növekedés további visszafogására lehetett számítani – ezzel indokolta az amerikai monetáris politikát irányító Federal Reserve azt, hogy magyar idő szerint kedd esti ülésén fél százalékponttal 4,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat. Utoljára 2003-ban volt vágás az USA-ban.
A Fed szerint a maginfláció csak szerény emelkedést mutat az idén, és bár látnak még valamennyi inflációs kockázatot, ez nem akadályozta a döntést.
A döntés nyomán a dollár azonnal meredek zuhanásba kezdett. Míg másfél évvel ezelőtt még az euróval szembeni 1,3-as határ átlépése is veszélyesnek tűnt, az amerikai deviza most újra az 1,4-es szint közelébe gyengült: a szeptember 13-án, öt nappal ezelőtt felállított 1,3927-es negatív rekordot jelentő árfolyam után ma már 1,3961-en is kereskedtek vele.
Miért jó a forintnak?
A világ pénzügyi befektetői az amerikai államkötvényeket tekintik az egyik legmegbízhatóbb, legkockázatmentesebb, ám ennek megfelelően nem is túl nagy hozamot biztosító befektetésnek. A magyar államkötvények jóval kockázatosabb kategóriába tartoznak, egyebek között ezt fizetjük meg a magasabb, jelenleg 7,75 százalékos kamattal. A hozamkülönbség emelkedése fokozza a kockázatvállalási hajlandóságot, így a magyar eszközök és a forint iránti keresletet is, ami a forint árfolyamának erősödéséhez vezet. Az amerikai döntés nyomán várhatóan stabilabbá váló forint tágabb mozgásteret biztosíthat az MNB számára is a kamatcsökkentés folytatásához.
A dollár napok óta tartó mélyrepülését éppen a várt kamatcsökkentés váltotta ki, az elemzők, akik a másodlagos jelzáloghitelek piacáról indult piaci turbulencia előtt még az év végére vártak kamatcsökkentést az USA-ban, az elmúlt hetekben egyre biztosabbra vették a szeptemberi vágást, de minden konszenzus negyed százalékpontról szólt. A várt mérték kétszerese a dollárt a mélybe, a tőzsdéket azonnal magasba repítette: a Dow Jones közel 200 pontot emelkedett a bejelentés nyomán, alig fél óra alatt 13 662 pontig kúszott fel a mutató, az S&P 500 és a Nasdaq is két százalék felett emelkedett.
A döntés nyomán szerdán, az európai piacok nyitása után a kontinens tőzsdeindexei is tovább kúszhatnak felfelé, bár a többség már kedden is emelkedett a biztosra vett amerikai kamatcsökkentés miatt.
A döntés irányát illetően azért voltak szinte teljesen biztosak előzetesen piacok, mert kitűnt: a másodlagos jelzáloghitelek felől indult zavar nem áll meg a kisebb kockázati befektetési alapoknál, hanem átgyűrűzik a pénzügyi rendszer egészén. Ha az amerikai GDP-ben tekintélyes részt képviselő, ám jelentős mértékben hitelből finanszírozott fogyasztás csökken a pénzügyi bizalmatlanság miatt nehezebben elérhetővé és drágábbá váló hitelek révén, az veszélyezteti növekedést.