Paulina
16 °C
20 °C

Fehéredik a gazdaság

2007.05.02. 07:51
A kormányzati intézkedések hasznosnak bizonyulnak a feketegazdaság elleni harcban. A fordulópontot a múlt év szeptembere jelentheti. A jelek szerint elég volt a hatósági fenyegetettség ahhoz, hogy magasabb jövedelmeket valljanak be.

Az első jelek arra utalnak, hogy a főként tavaly foganatosított különféle – adókkal és járulékokkal, szigorúbb adóhatósági fellépéssel, munkaügyi előírásokkal kapcsolatos – kormányzati intézkedések hasznosnak bizonyulnak a feketegazdaság elleni, eleddig csupán a retorika szintjén meglévő harcban. Kétségtelen, van mit fehéríteni, hiszen Magyarországon szakértői becslések szerint a fekete- és szürkegazdaságban állítják elő a hazai össztermék egyötödét, de vannak, akik 30 százalékra teszik ezt az arányt.

A gazdaság különféle szegmenseiből rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, a fordulópontot a múlt év szeptembere jelentheti. Akkor lépett ugyanis hatályba az az adópasszus, amely a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést ír elő. A rendelkezés egyúttal megengedi azt is, hogy a minimálbér duplájánál (ez most 131 ezer forint havonta) kisebb öszszeg után fizesse meg a munkáltató, egyéni vállalkozó vagy evázó a tb-, illetve az egyéni egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékokat, amennyiben a tényleges jövedelem ezt a határt nem éri el, ám ebben az esetben adóhatósági ellenőrzést kockáztat az adott munkaadó, illetve vállalkozás.

Elég a fenyegetés

Úgy tűnik, a hatósági fenyegetettség elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a fekete- vagy szürkefoglalkoztatással fertőzött területeken a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelmeket valljanak be. Jó példa erre az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban regisztrált keresetemelkedés. Tavaly az első nyolc hónapban átlagosan – a versenyszféra egészénél alig valamivel magasabb – 9 százalék körüli bruttó átlagkereset-növekményt mért a KSH az építőiparban és a kereskedelemben. Az utolsó negyedévben előbbinél 14 százalék feletti, utóbbinál pedig a 16 százalékot éppen hogy csak el nem érő bérdinamikát figyelhettünk meg. Mindezt akkor, amikor az építőipar termelése tavaly visszaesett, és az idén is rosszak a kilátások, a kiskereskedelmi forgalom üteme a korábban tapasztalt felére csökkent, ez évben pedig stagnálás vagy enyhe zsugorodás következhet be a lakossági fogyasztásban.

Erre vélhetően még egy lapáttal rátesz az a január 1-jétől élő előírás is, miszerint a korábbival szemben nem az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a foglalkoztatotti jogviszony létesítését, vagy az abban történő változást. Az építőiparban az első két hónapban több mint 20 százalékkal haladták meg a bruttó bérek a tavalyi év azonos időszakában papíron bevallottat. A versenyszféra egészében ennek a fele sem jött össze.

Bár pontos számítás még nem látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a tavaly év vége felé megugró járulékbevételek mennyiben köszönhetők a járulékemelésnek és mennyiben a már említett intézkedésnek, ezen keresztül pedig a gazdaság fehéredésének, mindenesetre a tárca szerint – ahogyan ezt a konvergenciaprogram végrahajtásáról készült féléves beszámolóban is megemlíti – a tisztulás erőteljesebb volt a számítottnál.

Szigorúbb fellépés

A fehéredés egy része kétségkívül a szigorúbb munkaügyi fellépés számlájára is írható. Tavaly több mint 42 ezer, az idén pedig már tízezernél is több feketemunkást buktattak le a munkaügyi felügyelők. Az OMMF tapasztalatai is azt mutatják: a feketefoglalkoztatással leginkább fertőzött ágazat változatlanul az építő-, a feldolgozó- és a vendéglátóipar. Tavaly például közel nyolcezer alkalommal róttak ki a felügyelők valamilyen büntetést az építőipari vállalkozásokra, ebből több mint hatezer munkaügyi bírság volt.

Beszédesebb az adat, ha hozzátesszük, hogy a második leggyakrabban ellenőrzött ágazat a szálláskiadás, vendéglátás volt, ám a leleplezett jogsértések alig egynegyedét teszik ki az építőiparon belül feltártaknak. A kényszerű fehérítés nem véletlen: a munkaügyi felügyelők új vizsgálati módszerét ismerve – miszerint ha kell, három-négy alkalommal is visszatérnek ugyanarra a helyszínre, újra és újra ellenőrizve, hogy az illegálisan foglalkoztatottak helyzetét legalizálta-e a cég –, a legtöbb vállalkozás kénytelen-kelletlen bejelentette az adott építkezésen dolgozókat.

Áprilistól – a munka törvénykönyve szigorításával – pedig a fővállalkozóknak is megéri az alvállalkozók körmére nézni, egyéb esetben ők is büntethetők lesznek, ha partnerüknél nem törvényes a foglalkoztatás. Az építőipar fehérítéséért egyébként nem csak a magyar kormány küzd ezzel a módszerrel. A francia törvénykezés például úgy rendelkezik, hogy a megbízó, aki tud alvállalkozójának szabálytalanságáról, elrendelheti az alvállalkozó tevékenységének azonnali szüneteltetését. Ha ezt nem teszi meg, a megbízó együttesen és egyetemlegesen felelőssé válik a vállalkozóval együtt a díjak, adók és hozzájárulások megfizetésében.