Árpád
-2 °C
4 °C

Fehéredik a gazdaság

2007.05.02. 07:51
A kormányzati intézkedések hasznosnak bizonyulnak a feketegazdaság elleni harcban. A fordulópontot a múlt év szeptembere jelentheti. A jelek szerint elég volt a hatósági fenyegetettség ahhoz, hogy magasabb jövedelmeket valljanak be.

Az első jelek arra utalnak, hogy a főként tavaly foganatosított különféle – adókkal és járulékokkal, szigorúbb adóhatósági fellépéssel, munkaügyi előírásokkal kapcsolatos – kormányzati intézkedések hasznosnak bizonyulnak a feketegazdaság elleni, eleddig csupán a retorika szintjén meglévő harcban. Kétségtelen, van mit fehéríteni, hiszen Magyarországon szakértői becslések szerint a fekete- és szürkegazdaságban állítják elő a hazai össztermék egyötödét, de vannak, akik 30 százalékra teszik ezt az arányt.

A gazdaság különféle szegmenseiből rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, a fordulópontot a múlt év szeptembere jelentheti. Akkor lépett ugyanis hatályba az az adópasszus, amely a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést ír elő. A rendelkezés egyúttal megengedi azt is, hogy a minimálbér duplájánál (ez most 131 ezer forint havonta) kisebb öszszeg után fizesse meg a munkáltató, egyéni vállalkozó vagy evázó a tb-, illetve az egyéni egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékokat, amennyiben a tényleges jövedelem ezt a határt nem éri el, ám ebben az esetben adóhatósági ellenőrzést kockáztat az adott munkaadó, illetve vállalkozás.

Elég a fenyegetés

Úgy tűnik, a hatósági fenyegetettség elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a fekete- vagy szürkefoglalkoztatással fertőzött területeken a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelmeket valljanak be. Jó példa erre az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban regisztrált keresetemelkedés. Tavaly az első nyolc hónapban átlagosan – a versenyszféra egészénél alig valamivel magasabb – 9 százalék körüli bruttó átlagkereset-növekményt mért a KSH az építőiparban és a kereskedelemben. Az utolsó negyedévben előbbinél 14 százalék feletti, utóbbinál pedig a 16 százalékot éppen hogy csak el nem érő bérdinamikát figyelhettünk meg. Mindezt akkor, amikor az építőipar termelése tavaly visszaesett, és az idén is rosszak a kilátások, a kiskereskedelmi forgalom üteme a korábban tapasztalt felére csökkent, ez évben pedig stagnálás vagy enyhe zsugorodás következhet be a lakossági fogyasztásban.

Erre vélhetően még egy lapáttal rátesz az a január 1-jétől élő előírás is, miszerint a korábbival szemben nem az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a foglalkoztatotti jogviszony létesítését, vagy az abban történő változást. Az építőiparban az első két hónapban több mint 20 százalékkal haladták meg a bruttó bérek a tavalyi év azonos időszakában papíron bevallottat. A versenyszféra egészében ennek a fele sem jött össze.

Bár pontos számítás még nem látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a tavaly év vége felé megugró járulékbevételek mennyiben köszönhetők a járulékemelésnek és mennyiben a már említett intézkedésnek, ezen keresztül pedig a gazdaság fehéredésének, mindenesetre a tárca szerint – ahogyan ezt a konvergenciaprogram végrahajtásáról készült féléves beszámolóban is megemlíti – a tisztulás erőteljesebb volt a számítottnál.

Szigorúbb fellépés

A fehéredés egy része kétségkívül a szigorúbb munkaügyi fellépés számlájára is írható. Tavaly több mint 42 ezer, az idén pedig már tízezernél is több feketemunkást buktattak le a munkaügyi felügyelők. Az OMMF tapasztalatai is azt mutatják: a feketefoglalkoztatással leginkább fertőzött ágazat változatlanul az építő-, a feldolgozó- és a vendéglátóipar. Tavaly például közel nyolcezer alkalommal róttak ki a felügyelők valamilyen büntetést az építőipari vállalkozásokra, ebből több mint hatezer munkaügyi bírság volt.

Beszédesebb az adat, ha hozzátesszük, hogy a második leggyakrabban ellenőrzött ágazat a szálláskiadás, vendéglátás volt, ám a leleplezett jogsértések alig egynegyedét teszik ki az építőiparon belül feltártaknak. A kényszerű fehérítés nem véletlen: a munkaügyi felügyelők új vizsgálati módszerét ismerve – miszerint ha kell, három-négy alkalommal is visszatérnek ugyanarra a helyszínre, újra és újra ellenőrizve, hogy az illegálisan foglalkoztatottak helyzetét legalizálta-e a cég –, a legtöbb vállalkozás kénytelen-kelletlen bejelentette az adott építkezésen dolgozókat.

Áprilistól – a munka törvénykönyve szigorításával – pedig a fővállalkozóknak is megéri az alvállalkozók körmére nézni, egyéb esetben ők is büntethetők lesznek, ha partnerüknél nem törvényes a foglalkoztatás. Az építőipar fehérítéséért egyébként nem csak a magyar kormány küzd ezzel a módszerrel. A francia törvénykezés például úgy rendelkezik, hogy a megbízó, aki tud alvállalkozójának szabálytalanságáról, elrendelheti az alvállalkozó tevékenységének azonnali szüneteltetését. Ha ezt nem teszi meg, a megbízó együttesen és egyetemlegesen felelőssé válik a vállalkozóval együtt a díjak, adók és hozzájárulások megfizetésében.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?