Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Koncentrálódik a fesztiválpiac

2008.06.11. 08:10

Évről évre bővül a kínálat a hazai fesztiválpiacon. A szakemberek szerint divat a fesztiválozás: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt ugyanis a fiatalok a külföldi utazás helyett inkább a hazai könnyűzenei és sportrendezvényeket keresik fel. Azok pedig, akik a nagyobb eseményekről kiszorulnak, szívesen keresik fel a vidéki programokat. Kereslet tehát van.

Tavaly két Balaton-parti fesztivál debütált: a Sziget Kft. érdekeltségébe tartozó Balaton Sound és a Hegyalja programsorozatot is szervező Deltafest Kft. rendezvénye, a BalaTone. A kettősség nem véletlen: a hazai fesztiválpiac két legnagyobb szereplője szervezi az ország legsikeresebb, legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeit. Bukovinszky Béla, a Deltafest Kft. marketingvezetője lapunknak elmondta: folyamatosan alakul a piac, a nagy események gyakoribbá válása mellett a kisebb vidéki fesztiválok fokozatosan megszűnnek.

A szakma egyöntetű véleménye szerint az ifjúsági rendezvénypiacon két szereplő képes csak a szponzori, a minőségi és a média által támasztott követelményeknek megfelelni: a Sziget Fesztivált, a soproni VOLT-ot és a Balaton Soundot szervező Sziget Kft., valamint a Hegyalja Fesztivált, a BalaTone-t és a Szegedi Ifjúsági Napokat (SZIN) rendező Deltafest Kft. Az utóbbi cég beszerzési társulásként többedmagával végzi a produkciók foglalását, az értékesítést és a médiavásárlást - tájékoztatott Bukovinszky Béla, aki szerint - megfelelő fejlesztések után - vidéki fesztiválok is bekerülhetnek a társulásba. A Deltafest rendezvényein a jegyeladásból származik a teljes bevétel 50-70 százaléka, a fennmaradó részt 30-40 százalékban szponzorációból, 5-10 százalékban vendéglátásból fedezik. A legtöbbet a fellépőkre költik: a legdrágábbak általában a külföldi zenekarok, bár a fesztiválok kedvező jegyárainak a megtartása érdekében nem vásárolnak több százezer eurós világsztárokat, inkább több másodvonalbeli - főleg 100 ezer euró alatt fellépést vállaló - szereplőt válogatnak - tette hozzá a marketingvezető.

Többet költenek viszont fellépőkre az idei Sziget Fesztiválon. A korábban hét plusz egy napig tartó rendezvény az idén öt plusz egy napos lesz ugyan, ám a szervezők a két nap technikai, illetve személyi költségét is produkciókra fordítják. A legdrágább előadók 50-100 millió forintért (200-400 ezer euró) szerepelnek a rendezvényen, de a nagyobb színpadokon a "legolcsóbb" zenekarért is mintegy 2-2,5 millió forintot (10 ezer euró) kell fizetni - hangsúlyozta Marinka Csaba, az eseményt szervező Sziget Kft. PR- és kommunikációs igazgatója. A 8000 forintos napijegyet figyelembe véve a szigetlátogatók sokkal olcsóbban jutnak kedvenceikhez a Szigeten, mint egy szólókoncerten a Budapest Sportcsarnokban - tette hozzá. Az 1993-as indulása óta Európa leglátogatottabb könnyűzenei rendezvényévé nőtt Sziget Fesztivál idei 2,65 milliárd forintos költségvetésének 75 százalékát jegybevételből fedezik. A fennmaradó rész vendéglátásból, valamint szponzori támogatásokból származik.

Arra a kérdésre, hogy miért éri meg több hasonló jellegű rendezvényt szervezni, Marinka Csaba úgy válaszolt: a kisebb programok bevétel-kiadás aránya kedvezőbb, mint a Szigeté. A VOLT - struktúrájában a Szigethez hasonlóan, de kisebb méretben - a kulturális műfajok széles tárházát igyekszik bemutatni. A 350 millió forint költségvetésű Balaton Sound egy műfajilag behatároltabb, szolgáltatásaiban az átlagos fesztiváloknál magasabbra pozicionált rendezvény. Az egyes fesztiválok célcsoportja eltérő, így nem konkurensei egymásnak.

A sikeres rendezvényekre mindig van és lesz is kereslet, az azonban nem szerencsés, ha az állam piactorzító mechanizmusokkal befolyásolja a kereslet-kínálat alakulását - tette hozzá.