További Magyar cikkek
A távirati iroda hétfőn reggel a német Commerzbank elemzése nyomán arról adott hírt: elképzelhető, hogy csúszik hazánk tervezett euróövezeti csatlakozása. A német elemzők szerint Magyarországnak az a terve, hogy 2004 első felében csatlakozik az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez, a messzi távolba tolódott, az elmúlt két hét Magyarországot hónapokkal vetette vissza.
Pánikszerű volt a kamatemelés
A vezető londoni üzleti napilap szerkesztőségi cikke szerint "a forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott árfolyamesés megakadályozására irányuló, pánikszerű kamatemelésekbe torkollt", és megbolondította a piacot. Az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek. Az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítettek, a valuták jórészt stabilak voltak - írja az angol lap nyomán az MTI.
A Financial Times kitér arra is: a kormányok rendre a maastrichti eurócsatlakozási követelmények teljesítését ígérgették. A külföldi befektetők számára mindez egyirányú játszmának tűnt: helyi kötvényt kell venni, utána pedig csak várni kell. Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik.
A német elemzők is úgy értékelik a kialakult helyzetet: kétséges, hogy a kamatemeléssel rövid távon visszanyerhető-e a bizalom. Az árfolyam-ingadozások továbbra is erőteljesek maradhatnak, a forint leértékelését pedig csak egy költséges bumerángnak tartják.
Csökkenteni kell az állam eladósodását
Az állami eladósodásnak a maastrichti szintek alá csökkentése láthatóan különösen nehéznek bizonyul, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell keríteni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra. Nem csupán arról van szó, hogy néhány számon kissé babrálni kellene - írja az FT.
Hiszen például hazánk államháztartási hiánya tavaly a GDP értékének 9,4 százaléka volt. Az euróövezeti három százalékos felső határ tartós teljesítéséhez olyan, politikailag kényes területek radikális átalakítására lenne szükség, mint például a nyugdíjrendszer - olvasható az üzleti lapban.
Eurócsatlakozás: jobb később?
Az FT nemcsak hazánkat marasztalta el. Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának hasonló gondokkal kell szembenéznie - írják -, márpedig nem könnyű a mélyreható költségvetési reformokhoz köztámogatást elnyerni olyan országokban, amelyek a rendszerváltás óta eddig is nagyon sok változást viseltek el - írta az elemzés szerzője.
Ha viszont ezek a reformok késnek - amire az elemzők nagyon jó esélyeket látnak -, akkor a térségben működő kormányoknak meg kell fontolniuk az eurócsatlakozás késleltetését. Ez utóbbit ugyanakkor nem szabad a reformok késletetésének ürügyéül felhasználni - írta a lap.
Az EU-nak sem szabadna az eurót szorgalmaznia
Az FT szerint az EU is jobban tenné, ha a későbbi eurócsatlakozási időpontot és inkább a jobb előzetes felkészülést szorgalmazná. Ezt azonban meg is kell könnyítenie - teszik hozzá -, a csatlakozás utánra megígért segélyek azonnali folyósításával, valamint a kereskedelem és a beruházások élénkítésével. Tartózkodnia kell ugyanakkor attól, hogy túlzottan merev eurócsatlakozási feltételeket kényszerítsen a tagjelölt országokra - írta az FT nyomán az MTI.
Ez utóbbiak közé sorolható Pedro Solbes brüsszeli pénzügyi biztos nemrégiben tett kijelentését, miszerint a csatlakozó országoknak az ERM-II. átváltási mechanizmusban kötelezően eltöltendő két évük alatt nem a hivatalos plusz-mínusz 15 százalékos, hanem a középvonal körüli 2,25 százalékos sávban kell tartaniuk valutáikat.
Az elemzés szerint ez a túlzott szigor arra készteti a tagjelölt országokat, hogy a valutáikkal manipuláljanak. Holott ehelyett az az igazi feladatra, a költségvetési reformra kellene összpontosítaniuk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
