Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: kíváncsiak arra, hogy egy munkaügyi bíró, illetve akár a Legfelsőbb Bíróság szerint a régiók kereslet-kínálati különbsége miatt eltérhetnek-e egymástól - a munkaköri leírásuk alapján - az ugyanazon munkát végzők keresetei. Ha a próbaper elindul, az ítélet sok hazai vállalatot, többek között kereskedelmi láncokat, gyógyszer-nagykereskedéseket, gyártó cégeket, a pénzügyi szektor képviselőit, sőt az állami tulajdonban lévő társaságokat is érinti.
Irreális az az elképzelés, hogy egy kézbesítő ugyanannyit keressen egy kis faluban, mint a főváros II. kerületében - hangsúlyozta Potykievicz Tamás. A Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-gazdálkodási igazgatója úgy véli, a munkaerőpiac régiós sajátosságai mellett a vállalaton belül a telephely mérete, üzleti értéke, a megélhetési költségek, a személyes béralkuk is befolyásolják az egyéni fizetéseket.
Elsősorban a teljesítmény
Sőt, elsősorban a teljesítmény az, ami meghatározza, ki és milyen jövedelemre tehet szert. Ez az egyéni célkitűzések teljesítésétől, az elvégzett munka üzleti eredményekhez adott értékétől is függ. Így képtelenség lenne az azonos munkakörben dolgozókat egyformán díjazni. Ezzel ért egyet Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese is. Mivel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet a közösségi jog is előírja, Rolek arra hívta fel a figyelmet, a multinacionális vállalatoknak minden országban azonos mértékben kellene díjazniuk az azonos munkakörben dolgozókat. Mátészalkán ugyanannyit kellene keresnie egy banki ügyintézőnek, mint Bécsben.
A Haygroup elemzése alapján nagyon lényeges elem, hogy az adott piac mekkora nyomást gyakorol a cégre. Az egyéni és a vállalati teljesítmény, az infláció, a megélhetési költségek változása mellett ez is befolyásolja a keresetek alakulását, mint ahogy az anyacég pressziója is.
Kinek lesz fontos?
A próbaper eredménye különösen azoknak lesz fontos, ahol sok az azonos munkakörben dolgozó. A Tesco, a Metro, a Spar több mint harmincezer embert foglalkoztat, sokukat árufeltöltői poszton. A kereskedelmi láncoknál e munkakörben is és a vezetői pozíciókban is nagy a szórás a régiók között. A kelet-magyarországi és a fővárosi éves keresetek között akár 2-3 milliós különbség is lehet - derült ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2006-os kompenzációs adatbázisából. Érdekesség, hogy például az áruház-igazgatók jövedelme nemcsak regionálisan, hanem az áruházmérettel is változik.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint egyébként az átlagfizetéseket vizsgálva is óriásiak a különbségek a régiók között. Például Közép-Magyarország és Észak-Alföld esetében akár 50 százaléknyi is lehet, az előbbi javára. Az ÁFSZ adatai arra is rávilágítanak: nem csak a vállalatnagyság és a régió okozza a bérkülönbségeket, életkoronként is differenciálnak a cégek, mondván: a szakmai tapasztalatot meg kell fizetni.