Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Zárásra bedőlt a tőzsde és a forint

2008.10.09. 17:24
Késő délután váratlanul elszabadult a magyar tőzsde és a forint is: a BUX a napközbeni emelkedés után végül 7,1 százalékos mínuszban zárt, majd a forint is lejtmenetnek indult, az euró ára 265,60-ig szaladt fel, bár napközben még 249-nél is járt. A másodlagos állampapírpiacon szinte megszűnt a kereskedés, a külföldi tőke a magyarnál biztonságosabbnak ítélt piacokat keresi. Az OTP négy nap alatt közel 40 százalékot veszített értékéből: elemzők egyetértenek abban, hogy a bank helyzete stabil, az árfolyamesés mögött piaci pletykák állhatnak.

Újra nagy, 7,1 százalékos, 1150 pontos zuhanással zárt a budapesti tőzsde. Az index 15 014 ponton fejezte be a napot, a Mol árfolyama 3,81 százalékkal 12 505 forintra csökkent, az OTP részvények ára 14,33 százalékkal 3855 forintra esett. A BUX napközben még pluszban volt, 16 800 pont magasságába is felkapaszkodott délelőtt, a zuhanás zárás előtt alig egy órával kezdődött, miután az USA-ban bejelentették: feloldják azt a tilalmat, melyet korábban a pénzügyi részvények shortolására vezettek be. (A shortolással a befektető a részvény árfolyamának esésre játszik.)

Pillanatok alatt, késő délután jelentősen begyengült a forint is. Az árfolyam délelőtt még mérsékelt erősödést mutatott, 249-ig is lement az euró ára, majd napközben a 250-253-as szint között mozgott. Délután négy óra után innen indult egy jelentős gyengülés, az euró ára este hatig 259-ig, este nyolcra 263-ig is elszaladt, este 11-re már 264,50-nél is járt a kurzus, este háromnegyed 12 előtt 265,60-ig gyengült a forint. Magyar idő szerint ilyentájt már viszonylag kis összegek mozognak, ezért egy-egy tranzakcióval könnyebb megmozdítani a kurzust, mint az európai piacok nyitva tartása idején.

Az Index által megkérdezett szakértők részben az irracionális meneküléssel, a pánikszerű eladásokkal magyarázzák a történteket: a kockázatkerülés ugyanakkor persze érthető is egyben. Ahogy a befektetési alapokból viszik ki a pénzt a befektetők, minden alap csak eladni akar. Ez volt látható délután már a magyar állampapírpiacon is, ez magyarázhatja a forintgyengülést: míg az Államadósság Kezelő Központ mai aukcióján még nem látszott, hogy ennyire tragikus a helyzet, bár a tervezett 40 milliárd forintnyi kötvény helyett csak 30-ra volt vevő, délutánra a másodlagos piacon egyszerűen nem lehetett semmit eladni.

Ez pedig intő jel: ha a másodlagos piac beáll, az aukciókon sem lehet majd állampapírt eladni, ez pedig az államháztartás finanszírozhatóságát veszélyezteti. Ugyanakkor most az látszik, hogy a befektetési alapok maximális kockázatkerülésre törekednek: ez a részvényektől való szabadulás mellett azt is jelenti, hogy a feltörekvő, kevésbé biztonságosnak ítélt országokból, így Magyarországról is, viszik el a pénzüket.

A BUX zárás előtti hirtelen, nagy esése, a magyar állampapírpiac leállása, a forint drasztikus gyengülése arra utaló jelek, miközben a régiónkban és a világ más országaiban a mieinknél kisebb mozgások voltak, hogy a mai események mögött magyarspecifikus okok is meghúzódnak - mondták lapunknak szakértők. A magyar részvényeket, állampapírokat, devizát azért "dobálják" jobban a befektetők, mert még mindig kockázatosabb ország vagyunk a szemükben, mint mondjuk a lengyelek, szlovákok, csehek: magasabb az ország finanszírozási igénye, gyenge a gazdasági növekedés és a kilátások. Persze, eközben más tőzsdeindexek is csökkentek, más valuták is leértékelődtek, de nem annyira, mint Magyarországon. Van olyan szakértő, aki szerint a pénzügyminiszter mai, a 2009-es költségvetés átdolgozását takaró bejelentése, illetve annak szerencsétlen kommunikációja is hozzájárulhatott a magyar papírok zuhanásához.

A forint jelentős gyengülésében az is nagy szerepet játszik, hogy a devizakockázati félelem eluralkodott a pénzpiacokon. Egyre nehezebb lesz devizahitelhez jutni, a magyarországi bankok, vállalatok sokkal nehezebb feltételek mellett kapnak majd devizaforrásokat, ez pedig a forint gyengülését automatikusan maga után vonja. Ezért is válnak meg most a forinteszközeiktől a befektetők. Szakértők szerint nagy az esélye, hogy a forint nem áll meg a mostani 259-nél, tovább eshet a hazai valuta euróval szembeni árfolyama.

Mi van az OTP-vel?

A BUX pillanatok alatti tetemes zuhanása javarészt egy tényező számlájára írható, éspedig az OTP-részvények hihetetlen áresésének köszönhető. Zárás előtt pár perccel egy 300 ezer darab feletti eladási megbízás született, az taszította a mélybe a bankpapír árát. A piacon az a hír járja, európai bankok terjesztik a pletykák arról, hogy az OTP csődbe kerülhet. A piacon lapunknak többen állították, a bank helyzetet stabil és alaptalannak tartják a hírt. A pletykát terjesztők olcsón fel akarják vásárolni az OTP-t, hiszen a pánikba esett befektetők egyre alacsonyabb áron szabadulnak meg a bankpapíroktól.

A kormány és az OTP is cáfolta azokat a pletykákat, hogy a kormány titokban OTP-részvényeket vásárolna. Ez teljesen nonszensz – reagált a Reutersnek Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Valaki csak spekulál és megpróbálja lejjebb nyomni a vállalt részvényeit a likvitidás nélküli piacon, tette hozzá. A kormányszóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az állam titokban OTP részvényeket vásárolna fel. Erre rímelve Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek elmondta: határozottan cáfolja, hogy az állam saját felügyelete alá akarná vonni a bankot. Nincs tudomásuk arról, hogy az OTP likviditási gondokkal küzdene, sőt, tőkehelyzete kiemelkedően stabil. Megjegyezte: más országokban is próbálkoznak spekulánsok azzal, hogy rémhíreket terjesszenek egyes bankokról, így szorítva le azok árfolyamát olyan szintre, amelyen azt fel szeretnék vásárolni. Egy budapesti kereskedő azt állítja, hogy Londonból indult útnak az a pletyka, hogy az OTP-t államosítják.

Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese tegnap azt mondta, hogy az OTP Banknak továbbra sincs semmilyen eszközön keresztül közvetlen kitettsége a jelzálogpiaci hitelválságban, így nincs is hatása a legnagyobb hazai hitelintézet eredményére a hitelválságnak, a bank tőkehelyzete stabil, likviditása erős.

Stabil a magyar pénzügyi rendszer

A Magyar Nemzeti Bank fenntartja azon álláspontját, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabil, a bankrendszer tőkeerős és nem látunk likviditási problémákat - mondta el a Portfolio.hu érdeklődésére a mai magyar, elsősorban állampapírpiaci fejleményekkel kapcsolatban Iglódi-Csató Judit, a jegybank szóvivője. Mint ismert, az MNB éppen tegnap hozta nyilvánosságra pénzügyi stabilitási jelentését, amely a fentiekkel összhangban lévő megállapításokat tartalmazott.

Az Államadósság Kezelő Központ mindig is rugalmasan kezelte a kibocsátási elképzeléseit" és ez várható a mostani "rendkívüli helyzet" esetén is - mondta el a Portfolio.hu érdeklődésére Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: már a második féléves finanszírozási terv készítésekor számoltak azzal, hogy nem javulnak a piaci körülmények. Jelezte azt is, hogy szükség esetén "igyekszünk tehermentesíteni a piacot" az állampapírkibocsátások terén. Az elmúlt napokban már megfogalmaztuk javaslatainkat a Pénzügyminisztériumnak, függetlenül a mai fejleményektől - tette hozzá, további részletek ismertetése nélkül.

Közben befutottak a PSZÁF első adatai a mai napi likviditási folyamatokról. Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta, hogy a Felügyelet a napi adatbekérés keretében bekérte a napi likviditási adatokat. Ezek alapján a mai nap folyamán több 10 milliárdos friss pénz áramlott a bankszektorba. Az adatok alapján ismételten megállapítható, hogy a mai nap folyamán is több pénz folyt be a rendszerbe, mint ki. A likviditási adatok szerint valamennyi pénzügyi szereplő helyzete stabil, sőt többen közülük az átlagosnál is nagyobb tartalékokkal rendelkeznek. Nincs semmilyen fundamentális oka a ma délután történteknek, s ez egyértelműen látszik a napi likviditási adatokból.

Vegyes a világkép

Vegyesen mozogtak ma az európai tőzsdék, de a nap nagy részére inkább a pozitív tartományban álltak az indexek. Az emelkedésben főleg a bányászati szektor játszotta a főszerepet. A piacokon érezhető volt a jegybankok összehangolt lépése, mellyel csökkentették a kamatokat, de azért érezhető volt a feszültség.

Röviddel zárás előtt azonban hirtelen bezuhantak a piacok. Az vezető indexek kétszázalékos pluszból alig fél óra alatt mínusz egy-két százalékos értékre zuhantak. A francia CAC mínusz 2,39 százalékon, a német DAX mínusz 3,75 százalékon, a londoni 1,15 százalékon állt röviddel zárás előtt.

A Wall Street is pluszban indult, az IBM és az Intel árfolyama jelentősen felfelé mozgott, de banki papírok részvényei is felfelé indultak. Ez nyitás után egy órával megváltozott, az amerikai tőzsde is esni kezdett, nagyon rövid idő alatt mínuszban voltak az indexek a nyitóértékhez képest. A General Motors volt a legnagyobb vesztese a kereskedés első óráinak, részvényeinek értéke 16,1 százalékot esett. A mozgás annyira hektikus, hogy újabb fél óra elteltével már enyhén felfelé indultak az indexek, és megint pluszban tartózkodnak.

A Morgan Stanley részvényei pont a shortolási tilalom feloldása miatt zuhantak 25 százalékot ma – írja a Bloomberg. A vállalat ebben az évben 76 százalékot vesztett értékéből. Felerősödtek az aggodalmak, hogy a cég nem tudja majd túlélni a hitelválságot.

Mindenki azt nézi, hogy a fagyott hitelpiac mikor enged fel, de ennek semmi jelen nem látszódik még. Amíg nem jönnek megnyugtató hírek ebből a szektorból, addig a globális recessziótól és a veszteségtől való félelem mozgatja a piacot és a befektetőket, akik érzékenyen reagálnak minden rezdülésre.

Négy nap, 4000 pont, 40 százalék

A pesti tőzsde a múlt pénteken tudott utoljára emelkedni: október 3-án 19 074 ponton zárt, ez plusz 0,38 százalékot jelentett. Hétfőn már komoly esés volt, az OTP-t fel is kellett függeszteni: 1083 pontos, 5,68 százalékos csökkenéssel, 17 991 ponton zárt a BUX. Kedden enyhébb nap volt: 3,05 százalékos csökkenéssel, 17 441,86 ponton zárt az index, majd szerdán újabb zuhanás jött. A BUX 1277,26 pontos, 7,32 százalékos csökkenéssel, 16 164,60 ponton zárt szerdán.

Az elmúlt napokban a nagyobb részvények közül csak a gyógyszerpapírok tartották magukat többé-kevésbé, a legnagyobb vesztes pedig egyértelműen a Mol-OTP páros, ezen belül is az OTP: a múlt pénteken a tavaly nyáron még 10 900 forint feletti rekordot beállító papírok ára 6300 forint volt, ez mára 3855 forintra olvadt. Ez négy nap alatt közel 40 százalékos esést jelent.