Kötelezően választható önfoglalkoztatás?

Tisztább és átláthatóbb viszonyokat teremtene a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatásban. Ezzel indokolta azt, hogy január elsejétől bevezetnék az önfoglalkoztati rendszert. A megoldás elvileg választható lesz, gyakorlatilag viszont mindenkinek át kell térnie, akit ma munkaviszonyra utaló vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnak, és aki megfelel a majdani törvényben szereplő öt kritériumnak. Ha valaki ennek ellenére nem így dönt, vállalnia kell annak következményét, hogy a munkaügyi ellenőrzések során jogsértést állapítanak meg nála - válaszolták az Index kérdésére a munkaügyi minisztérium sajtóirodáján.

Kötelezően választandó lesz és drágább

Az önfoglalkoztatás rendszer a tegnap társadalmi vitára bocsátott munkaanyag még kevés konkrétumot tartalmaz. A tervezet szerint januártól azok a vállalkozások - jellemzően egyéni vállalkozók vagy betéti társaságok -, amelyek a majdani törvényszövegben felsorolt kritériumoknak megfelelnek, bejelentkezhetnek önfoglalkoztatónak. Ez azonban nem jelent változást sem az adózásukban, sem a járulékfizetésben. Aki egyéni vállalkozó, az az egyéni vállalkozókra érvényes szabályok szerint fizeti adóját és járulékait, az evás az eva-szabályok, a bt-ben alkalmazott vagy oda bedolgozó pedig a rá jelenleg is érvényes szabályok szerint fizet (vagy fizet utána a bt). A tevékenységéhez kapcsolódó költségeket is az érvényes szabályozók szerint számolhatja el.

Burány Sándor az Index kérdésére elmondta: magánszemély nem lehet önfoglalkoztató, csak vállalkozó vagy vállalkozás. Az önfoglalkoztatás bevezetése a jelenlegi kényszervállalkozók számára tehát nem jelent érdemi változást. A törvényben előreláthatólag azt sem sorolják fel, milyen szakmákban vagy gazdasági ágazatokban választható az önfoglalkoztatás. Hogy ennek mik a pontos kritériumai (például hogy a munkához szükséges eszközt és helyiséget a megbízó biztosítja), a jogszabály sorolja majd fel.

Kétszeres adóztatás?

A változás elsősorban a foglalkoztatókat érinti, méghozzá felettébb kellemetlenül. A minisztérium tervei szerint ugyanis néhány éven belül a foglalkoztatóknak mindazon közterheket meg kell fizetniük, amelyeket a bérjellegű jövedelem esetén fizetnének. A tárca hároméves átmeneti időszak bevezetését tervezi, ha ez megvalósul, akkor januártól a foglalkoztató a munkaadói adó- és járulékterhek egyharmadát fizeti meg az önfoglalkoztatókkal kötött vállalkozási szerződés után.

Ezt az elképzelést Burány Sándor azzal indokolta, hogy szeretnék elejét venni annak: az önfoglalkoztatás bevezetése után a jelenleg rendes munkaszerződéssel rendelkezők is átkerüljenek ebbe a kategóriába. Nem mellékesen azonban ez jelentős pluszbevételeket jelent a költségvetésnek: jelenleg ugyanis - a KSH számításai szerint - mintegy félmillióan vannak, akik januártól önfoglalkoztatóak lehetnek.

A foglalkoztatók adó- és járulékfizetési kötelezettsége ugyanakkor könnyen kettős adóztatást eredményezhet. A foglalkoztatott ugyanis - akár egyéni vállalkozó, akár szellemi szabadfoglalkozású, akár evázik - köteles jövedelme után adót, tb-járulékot fizetni. Ha ugyanazon jövedelem után ezt - még ha kezdetben csak részlegesen is - a foglalkoztató is megfizeti, akkor máris bekövetkezik a kettős adóztatás. A felvetésre reagálva Burány Sándor elmondta: a részletek pontos kidolgozása még hátravan.

Egyelőre nem lesz több munkaügyi ellenőrzés

A munka törvénykönyvének július elsején hatályba lépő változása egyébként bővíti a munkaügyi ellenőrök hatáskörét, hogy megvizsgálják, egy vállalkozási szerződés mögött valóban vállalkozói vagy munkaadói-munkavállalói jogviszony van-e. A miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban kijelentette: nem lesz munkaügyi ellenőrzési dömping júliustól, ellenőreik nem vizsgálódnak több helyen, mint az év első felében. Lapunknak egy nagyvállalat magát megnevezni nem kívánó munkaügyi szakembere úgy nyilatkozott: arra számítanak, hogy az intenzív ellenőrzések a jövő évben, az önfoglalkoztatás bevezetése után kezdődnek.

Az ellenőrök elsősorban azt vizsgálhatják a korábbi - jelenleg hatályos - rendszernél aprólékosabban, hogy a vállalkozási szerződés mögött nem munkaviszony-jellegű foglalkoztatás áll. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy igen, jogosultak a szerződést munkaszerződéssé nyilvánítani, valamint bírságot kivetni a foglalkoztatóra. A munkaügyi ellenőrök jelentését követően az APEH is vizsgálódást kezd, és ha hasonló álláspontra jut, a foglalkoztató és a foglalkoztatott egyaránt fizethet.