A felmérés célcsoportja a 13-23 éves személyiségépítő, a 25-35 éves diplomás karrierépítő, a gyermeket nevelő családépítő, illetve a középkorosztály vége felé járó korcsoport volt.
Növekvő jövedelem, nagyobb fogyasztás
A piaci trendek között említette a kutatásvezető, hogy a hipermarketekben a vásárlási intenzitás átlagon felüli, azaz több mindent vásárolnak itt, mint más üzlettípusokban.
A felmérésből kitűnik, hogy a növekvő jövedelem mellett a fogyasztói hajlandóság nagyobb, mint a megtakarítási. A fogyasztói trendek között egyre inkább jellemző a nagybevásárlás, a kisebb bevásárlás a romlandó áruk esetében tapasztalható. A fogyasztók igénylik a vasárnapi nyitva tartást és a munkarend miatt sokan késő estére halasztják a bevásárlást.
Fogalmak és hangulatok
A csoportos beszélgetésekből kiderült, hogy a budapesti középosztály úgy érzi, nem elég módos ahhoz, hogy a plázákban vásároljon.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem mindig tudják elkülöníteni a különböző üzletegységek fogalmát és keveredik a hipermarket a bevásárlóközpont, illetve az áruház kifejezés. Jellemző, hogy a fogyasztók rendkívül árérzékenyek és igényesek a kiszolgálás és a vásárlás hangulatára.
Jómódú karrierépítők spontán vásárlásai
A hipermarketek estében sokan előre kinézik az akciókat a reklámújságból és akár három-négy hipermarketet is felkeresnek, kizárólag az akciós termékek miatt. Sokan használják a tömegközlekedést is a hipermarketekhez való eljutásra, függetlenül attól, hogy ezeket többnyire az autós bevásárlásokra építették.
A fogyasztók az olcsóságot és a szakértelmet igyekeznek kombinálni a nagyobb vásárlásoknál. A szakboltokba a garancia és a számla egyszerűbb megszerzése, illetve a szakértelem megléte miatt mennek többnyire, míg a hipermarketeknél az olcsóság a mérvadó.
A bevásárlóközpontokat inkább a jómódú karrierépítők keresik fel, a többiek többnyire nézelődnek. A bevásárlóközpontba járókra jellemző a spontán vásárlás, illetve a vásárlás és a szórakozás összeolvadása.