4 magyar család költ annyit, mint 1 osztrák

Az egy háztartás által fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra fordított összeg nagysága több mint tízszeres eltérést mutat Szlovénia (19 900 euró/év, azaz 5,1 millió forint évente) és Ukrajna (1700 euró/év) között. A visegrádi országok mutatói kilencezer euró körül szóródnak, és érdekes módon nem Csehország, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP, hanem Szlovákia áll az élen. A különbség elsősorban a hitelből finanszírozott fogyasztással magyarázható - mutat rá Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan ügyvezetője.

Ausztriában egy háztartás évente átlagosan 32 900 eurót (vagyis közel 8,5 millió forintot) költ különböző termékekre és szolgáltatásokra; a magyar családok ennek mintegy 28 százalékával - alig valamivel több mint negyedével -, azaz 2,4 millió forinttal kénytelenek megelégedni.

Félig balkáni ország vagyunk, de közeledünk Nyugat-Európához

A kiadások nagysága azok szerkezetét is döntően befolyásolja. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a pénz 42 százaléka élelmiszerekre megy el, és a rövid távú kiadások aránya együttesen 77 százalékra rúg. Ezzel szemben a fejlett piacnak számító Szlovéniában nagyjából ugyanannyit (39 százalék) költenek a családok rövid, mint hosszú távú fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Magyarország és a többi "növekvő" piac ebből a szempontból nagyjából fél úton van a balkáni országok és Nyugat-Európa között.

Minél szegényebb egy ország, annál magasabb az alkoholra és dohánytermékekre költött összeg aránya - mutat rá Bomba-Wilhelmi. Az energia és a közlekedés részesedése viszont sokkal alacsonyabb a növekvő piacokon, mint a fejlett országokban. Ugyanakkor a legalacsonyabb jövedelmű államokban várható a fogyasztás legnagyobb arányú bővülése. Egyre több a kis, egy-két személyes háztartás, amelyek felszerelése, berendezése nagy keresletet támaszt; másfelől a presztízstermékek (elektronikai cikkek, autók stb.) iránt is dinamikusan nő az érdeklődés. Éppen utóbbi kategóriában kap nagy szerepet a hitelből való vásárlás - mutatnak rá a bécsi szakértők.

Arányaiban kevesebbet visznek el az élelmiszerek

Magyarországon 2000 óta jelentősen - közel harmadával - nőtt a reáljövedelem 2006-ig, s eközben a fogyasztási szerkezet is eltolódott. Az alapvető jövedelmi hatások mellett az árarányok is jelentősen befolyásolták a kereslet összetételét.

A legszembetűnőbb változás az élelmiszer-kiadásokban mutatkozik: a KSH szerint az évtized eleji 29 százalékos részarány 23-ra csökkent, és az élvezeti cikkekre fordított kiadás is hasonló mértékben apadt. Ezzel még mindig az alapvető szükségletekre megy el a háztartások jövedelmének a legnagyobb része, azonban már megközelítik ezt a lakás- és rezsikiadások, közel 20 százalékra növekedve az öt-hat évvel ezelőtti 18 százalék alatti arányról. Utóbbiban jelentős szerepe lehetett az energiaárak emelkedése mellett az ingatlanok árszintjében bekövetkezett ugrásnak is. Szintén az energiaár-emelkedéssel függ össze a közlekedési költségekben bekövetkezett bő három százalékpontos részarány-növekedés, emellett a személyautó-ellátottság is jelentősen, közel 50 százalékosra növekedett.

A termékszerkezetben bekövetkezett nagyobb változások tehát igazolják a jövedelmi hatásra vonatkozó elméletet. A kisebb súlyú termékcsoportokban is volt átrendeződés: a mobiltelefon és az internet terjedésével egyre többet költ el a lakosság ezekre a szolgáltatásokra: 5,3-ről 7,1 százalékra nőtt az összesített súlyuk. Ez nem is számít kiugró bővülésnek, ha figyelembe vesszük, hogy például a mobiltelefonok háztartásonkénti száma hat év alatt meghatszorozódott.

Több jut kultúrára, szórakozásra, oktatásra

A ruházati termékekre ugyanakkor arányaiban valamivel kevesebbet fordít a lakosság, ez összefügghet az ebben a termékkörben tapasztalt átlag alatti drágulással, vagyis a vásárolt volumen nagyjából változatlan maradhatott. A szabadidős és kulturális kiadások arányának növekedése nem jelent meglepetést, az oktatásra fordított összeg megduplázódása viszont igen - még akkor is, ha ebben jelentős része volt a magániskolák terjedésének. Igaz, a taníttatás részaránya még így is egy százalék alatt maradt a kiadásokon belül.

A fogyasztási szerkezetre a legfrissebb hivatalos adatok egyelőre csak 2006-ra állnak rendelkezésre, a Központi Statisztikai Hivatal háztartási költségvetési felvételéből azonban a trendek így is megfelelően kirajzolódnak. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom adatai ugyanakkor azt sugallják, hogy némi visszarendeződés következett be: az élelmiszerek teret nyertek a tartós cikkekkel szemben.