Móric
14 °C
15 °C

4 magyar család költ annyit, mint 1 osztrák

2008.03.26. 06:37
Óriási eltérések vannak a kelet-közép-európai országok között a lakossági fogyasztási kiadások nagyságát és szerkezetét illetően. Ez derül ki a RegioPlan osztrák kutatóintézet legújabb elemzéséből, amely hivatalos statisztikai adatok és különböző piaci felmérések alapján rajzol képet térségünk tíz országának fogyasztási viszonyairól.

Az egy háztartás által fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra fordított összeg nagysága több mint tízszeres eltérést mutat Szlovénia (19 900 euró/év, azaz 5,1 millió forint évente) és Ukrajna (1700 euró/év) között. A visegrádi országok mutatói kilencezer euró körül szóródnak, és érdekes módon nem Csehország, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP, hanem Szlovákia áll az élen. A különbség elsősorban a hitelből finanszírozott fogyasztással magyarázható - mutat rá Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan ügyvezetője.

Ausztriában egy háztartás évente átlagosan 32 900 eurót (vagyis közel 8,5 millió forintot) költ különböző termékekre és szolgáltatásokra; a magyar családok ennek mintegy 28 százalékával - alig valamivel több mint negyedével -, azaz 2,4 millió forinttal kénytelenek megelégedni.

Félig balkáni ország vagyunk, de közeledünk Nyugat-Európához

A kiadások nagysága azok szerkezetét is döntően befolyásolja. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a pénz 42 százaléka élelmiszerekre megy el, és a rövid távú kiadások aránya együttesen 77 százalékra rúg. Ezzel szemben a fejlett piacnak számító Szlovéniában nagyjából ugyanannyit (39 százalék) költenek a családok rövid, mint hosszú távú fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Magyarország és a többi "növekvő" piac ebből a szempontból nagyjából fél úton van a balkáni országok és Nyugat-Európa között.

Minél szegényebb egy ország, annál magasabb az alkoholra és dohánytermékekre költött összeg aránya - mutat rá Bomba-Wilhelmi. Az energia és a közlekedés részesedése viszont sokkal alacsonyabb a növekvő piacokon, mint a fejlett országokban. Ugyanakkor a legalacsonyabb jövedelmű államokban várható a fogyasztás legnagyobb arányú bővülése. Egyre több a kis, egy-két személyes háztartás, amelyek felszerelése, berendezése nagy keresletet támaszt; másfelől a presztízstermékek (elektronikai cikkek, autók stb.) iránt is dinamikusan nő az érdeklődés. Éppen utóbbi kategóriában kap nagy szerepet a hitelből való vásárlás - mutatnak rá a bécsi szakértők.

Arányaiban kevesebbet visznek el az élelmiszerek

Magyarországon 2000 óta jelentősen - közel harmadával - nőtt a reáljövedelem 2006-ig, s eközben a fogyasztási szerkezet is eltolódott. Az alapvető jövedelmi hatások mellett az árarányok is jelentősen befolyásolták a kereslet összetételét.

A legszembetűnőbb változás az élelmiszer-kiadásokban mutatkozik: a KSH szerint az évtized eleji 29 százalékos részarány 23-ra csökkent, és az élvezeti cikkekre fordított kiadás is hasonló mértékben apadt. Ezzel még mindig az alapvető szükségletekre megy el a háztartások jövedelmének a legnagyobb része, azonban már megközelítik ezt a lakás- és rezsikiadások, közel 20 százalékra növekedve az öt-hat évvel ezelőtti 18 százalék alatti arányról. Utóbbiban jelentős szerepe lehetett az energiaárak emelkedése mellett az ingatlanok árszintjében bekövetkezett ugrásnak is. Szintén az energiaár-emelkedéssel függ össze a közlekedési költségekben bekövetkezett bő három százalékpontos részarány-növekedés, emellett a személyautó-ellátottság is jelentősen, közel 50 százalékosra növekedett.

A termékszerkezetben bekövetkezett nagyobb változások tehát igazolják a jövedelmi hatásra vonatkozó elméletet. A kisebb súlyú termékcsoportokban is volt átrendeződés: a mobiltelefon és az internet terjedésével egyre többet költ el a lakosság ezekre a szolgáltatásokra: 5,3-ről 7,1 százalékra nőtt az összesített súlyuk. Ez nem is számít kiugró bővülésnek, ha figyelembe vesszük, hogy például a mobiltelefonok háztartásonkénti száma hat év alatt meghatszorozódott.

Több jut kultúrára, szórakozásra, oktatásra

A ruházati termékekre ugyanakkor arányaiban valamivel kevesebbet fordít a lakosság, ez összefügghet az ebben a termékkörben tapasztalt átlag alatti drágulással, vagyis a vásárolt volumen nagyjából változatlan maradhatott. A szabadidős és kulturális kiadások arányának növekedése nem jelent meglepetést, az oktatásra fordított összeg megduplázódása viszont igen - még akkor is, ha ebben jelentős része volt a magániskolák terjedésének. Igaz, a taníttatás részaránya még így is egy százalék alatt maradt a kiadásokon belül.

A fogyasztási szerkezetre a legfrissebb hivatalos adatok egyelőre csak 2006-ra állnak rendelkezésre, a Központi Statisztikai Hivatal háztartási költségvetési felvételéből azonban a trendek így is megfelelően kirajzolódnak. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom adatai ugyanakkor azt sugallják, hogy némi visszarendeződés következett be: az élelmiszerek teret nyertek a tartós cikkekkel szemben.