279-nél járt az euró - Ön mennyit bukott?

Nem szabad persze elfelejteni, hogy a 250-es szintről nem egy lépésben ért el idáig a forint. Március közepén egyetlen hét alatt négy százalékos gyengülést tapasztalhattunk. Akkor a devizahitelesekre gondolva már készítettünk egy számlálót, az akkor szélső értéknek megadott 280-as szintet azonban csak illusztrációnak szántuk. Most azonban nyugodtan számoljon vele.

Válság van?

Ha elég magas a vesztesége, bizonnyal igennel válaszolna arra a kérdésre, forintválság van-e. Az Index Csaba László egyetemi tanárnak és Oszlay Andrásnak, az ICEG kutatójának tette fel a kérdést.

Csaba László szerint nem egyértelmű a válasz, attól függ ugyanis, mi a cél. A közgazdász professzor szerint miközben a választásokig úgy tűnt, van egy közmegegyezés azt illetően, hogy az eurózónához való csatlakozás, annak 2010-es dátuma, illetve a stabil, 250 körüli erős forint mint cél körül nincs vita, azóta változott a helyzet. A szakértő a kormányfő és a pénzügyminiszter nyilatkozatai alapján is egy új, az erős forintot nem prioritásként kezelő gazdaságpolitikai irányvonalat lát kibontakozni, illetve annak lehetőségét, hogy a várt fiskális szigor helyett egy lazább költségvetési politikával, magasabb infláció és gyengébb forint irányába haladunk. Az Index közbevetésére Csaba László a bejelentett megszorító csomagról úgy vélekedett, hogy az sem volumenét, sem szerkezetét tekintve nem megfelelő, ez látszik is a forint gyengülésén. Ennek mértéke a professzor szerint válság jelzőt kiérdemlő, ha az említett korábbi célokhoz mérjük, de nem az akkor, ha a szerinte most körvonalazódó új gazdaságpolitikát vesszük figyelembe.

Oszlay András, az ICEG gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa szerint semmiképpen nem lehet válságról beszélni, noha tény, hogy négy hónap alatt bőven 10 százalék fölötti zuhanást produkált a forint. A szakértő azonban hangsúlyozta, a gyengülésben különböző mértékben több tényező is szerepet játszott: az egyik legjelentősebb ezek közül a nemzetközi befektetői hangulat változása, a fejlett országokban történt kamatemelések tőkekivonást eredményeztek a feltörekvő piacokon, így a régiónkban is több deviza (főként a szlovák korona és a zloty) gyengült. Ugyanakkor Oszlay András szerint az utóbbi napokban ráerősít a forint gyengülésére a megszorító csomag rossz kommunikációja, melynek eredményeképpen a befektetők bizonytalanok maradtak a kormányzati intézkedések várható hatásait illetően, továbbá az a tény, hogy mélyreható reformok bejelentése helyett egyelőre többségében csak korrektív lépésekről lehet beszélni. Nem segített az MNB hétfői kamatdöntése sem, mely nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a jegybank hogyan értékeli a forint mélyrepülését.