Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Háromszáz forint közelében az euró

2009.01.30. 11:36
Meredeken zuhanni kezdett péntek reggel a forint, rövid idő alatt egészen 298-ig erősödött az euró. Elemzők szerint a 300-as szint is beleférhet, de az is lehet, hogy ennek elérése már lépésre kényszeríti az MNB-t.

Alig néhány óra alatt kilenc forinttal erősödött az euró, csütörtök este lépte át a 291 forintos szintet, ezzel megdőlt a múlt pénteki csúcs. Azóta a forint folyamatosan döntögeti a csúcsokat. A gyengülés csütörtök este kezdődött, a vártnál sokkal rosszabb amerikai makroadatok jelentős hangulatromlást okoztak a befektetői világban. Emiatt újra nyomás alá került az egész feltörekvő piaci térség. Csütörtök délutánra az euró már átlépte a 291-es szintet, pedig reggel még 286 forinton kereskedtek az euróval.

A tegnap délutáni intenzív esés után ma új történelmi mélypontról indította a napot a forint az euróval szemben. Reggel nyolc óra körül erőteljes gyengülésnek indult a forint, az eurót 292 forintért adták, de percek alatt 295-ig csúszott fel az árfolyam. Ekkor még úgy tűnt, hogy a forint esését a 295-ös szint meg tudja állítani. Délelőtt azonban újabb esési hullám jött, majd miután a forint áttörte a 295-ös szintet, nem volt megállás. Pillanatok alatt 298-ig erősödött az euró, át is lépte a szintet, de itt meg is torpant egy időre. Az új történelmi mélypont most éppen 299,09.

Nemcsak az euróval szemben rogyott meg péntek reggel a forint. Az amerikai dollár árfolyama már a 231 forintos szint fölött van, a svájci frank pedig a 200 forintos árfolyamot is átlépte a tegnapi 194 forint után. Ilyen gyenge még soha nem volt a forint a frankhoz képest és a dollárral szemben is ötéves mélyponton vagyunk.

Nemzetközi nyomás

Noha a nemzetközi tendenciákba beleillik, a többi térségi valutánál intenzívebb a forint gyengülése – mondja Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a piacokon egyre többen spekulálnak arra, hogy a gyengülő forint miatt növekszik a devizahitelek törlesztőjét nem fizető adósok száma. Mivel a devizás kölcsönöket folyósító bankok is el vannak adósodva devizában, ha mérséklődnek a törlesztések, a bankok kénytelenek lesznek eurót vásárolni.

A spekulánsok arra is játszanak, hogy azok, akik 270 forint/euró körüli árfolyamnál már elég gyengének gondolták a forintot, és határidős ügyleteket kötött, kénytelenek az ezekhez kapcsolódó úgynevezett fedezeti pozíciókat zárni, ami jelentős kényszerzárásokat eredményez. Barcza szerint most még csak néhány nagy szereplő számít ezekre a fejleményekre, de úgy tűnik, hogy egyre több ilyen spekuláns lesz.

A 300-as szint lélektanilag is erős szint lesz – válaszolta arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a forint gyengülése. A helyzet azért is nehéz, mert nem nagyon tudni, mi lenne az infláció szempontjából veszélyes árfolyamszint. Már csak azért is kiszámíthatatlan a folyamat, mert a gyenge forint egy automatikus megszorító csomag: mivel többet kell törleszteni, emiatt kevesebb pénz jut a vásárlásra, ennek eredője az árak, a keresleti infláció csökkenése.

A jegybank novemberi inflációs jelentése 258-as euróárral számolva várt 2 százalék alatti inflációt, "ebbe tíz százalékos gyengülés, vagyis 285 körüli szint belefért" – mondja Barcza. Szerinte a további öt százalékos árfolyamcsökkenést jelentő 300-as szint is beleférhet, de az is lehet, hogy ennek elérése már lépésre kényszeríti az MNB-t.

A gyengülés valószínűleg addig fog tartani, amíg át nem lép egy olyan fájdalomküszöböt, ami beavatkozást indokolhat. "Direkt intervencióval nem érdemes próbálkozni, az IMF-től kapott pénz körülbelül 2 napig tudnánk tartani az árfolyamot, és csak az csak olaj lenne a tűzre" – mondta Barcza, aki szerint a jegybanknak így csak a kamatdöntés jelenthet érdemi eszközt. A másik lehetőség pedig az, hogy a gazdaságpolitikát rendbe tesszük, hiszen a gazdaságnak is vannak olyan problémái, amik erős árfolyamingadozást eredményeznek.

Kényszerhelyzetben az MNB

Hiába gyengül együtt a forint a régió valutáival – bár a cseh koronánál, lengyel zlotynál valamivel nagyobbat esett ezen a héten –, tehát elsősorban régiós hatásokkal magyarázható a forint mostani leértékelődése, ám ettől nem változik a kutyaszorítóban levő MNB helyzete – vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a 300 forintot vészesen közelítő euróárfolyam láttán.

A régiós valutákat a gyenge makrogazdasági kilátások és amiatt adják a befektetők, mert a csehek, lengyelek is szépen fokozatosan csökkentik a kamatokat, így a helyi valután vonzereje csökken. A helyzet faramuci, hiszen amíg a lengyelek, csehek megtehetik, hogy különösebb veszély nélkül lejjebb szállítják a kamatot, addig nálunk ilyen helyzetben már életveszélyes lépés lenne a kamatok vágása – mondja az elemző, utalva egyúttal arra is, hogy a jegybank részben magának is köszönheti szorult helyzetét. Kondrát emlékeztet arra, hogy az MNB másfél hete úgy mérsékelte fél százalékponttal 9,5 százalékra az irányadó rátát 280-as szint feletti kurzusnál, hogy a tényleges csökkentésnél csak nagyobb vágásra vonatkozó javaslatokat tárgyalt a monetáris tanács. Ezzel pedig azt üzente az MNB, hogy nagyon nem bánja, ha még sok egységnyit szalad az árfolyam az akkori szinthez képest.

Elképzelhető, hogy a forint gyengülésére játszó befektetők ezt is alapul véve tesztelhetik a jegybank tűrőképességét, meddig tolerálja a forint euróval szembeni értékvesztését. A 300-as szint lélektanilag fontos, ezért nem kizárt, hogy egyes szereplők megpróbálják átlökni a kurzust ezen korláton. Az technikai tényezők miatt (veszteségkorlátozó megbízások aktiválódása miatt 300-as szintet elérve automatikusan forintot ad el a befektetők egy része euróért) pedig ez még rá is segít a 300-at átvivő lendületre.

A további forintgyengülés esetén azt kell látni a szakértő szerint, hogy ugyan az exportőröknek kedvez a forint értékvesztése – bár a nagy importhányad miatt a hatás mérsékelt –, és a hazai piacra termelő magyar kkv-k versenypozícióját is javítja a drágább importtermékek miatt, ám egy határon túl ezeket a hatásokat már elfedi az a veszteség, amely abból fakad, hogy a régióban kimagaslóan nagy devizahitel-állomány miatt a további forintzuhanás már a hitelek törlesztését nehezíti vagy állítja megoldhatatlan feladat elé a devizahitelesek egy részét. Így utóbbiak megsegítése és a mérséklődő fogyasztásuk miatti gazdasági visszaesés nagyobb veszteséget jelenthet makrogazdasági szinten, mint az exportőrök és a hazai kkv-k által learatott előny.

Pár hete még azzal számoltak az elemzők, hogy 295-300 forint jelentheti az MNB számára azt a határt, ameddig még elviseli a forintgyengülést. Azonban a mai, e heti események már kicsit felülírhatják ezt a forgatókönyvet – jelzi az MKB elemzője. Ha a 300-as szintet lendületesen viszi át az euró, pláne ha a régiós valuták is tovább esnek, akkor elképzelhető, hogy nem próbál meg megálljt parancsolni a jegybank 300-nál. Nagyon sok választása nincs az MNB-nek, ha védeni akarja a hazai valutát, mondja Kondrát. Szerinte a nyilatkozatokkal való verbális intervenció nem biztos, hogy megrettentené a forintesésre játszó szereplőket, a forintvételekkel operáló devizapici intervenciótól pedig azért ódzkodhat a jegybank, mert féltheti az IMF-EU-Világbank-triótól kapott mentőövvel felduzzasztott valutatartalékait. Praktikusan marad a kamatemelés, amely nemcsak a reálgazdasági hatásai miatt veszteséggel jár – bár kisebbel, mint a tömegesen bedőlő devizahitelesek miatt előálló helyzet –, hanem azért is kínos, mert a jegybank az elmúlt másfél hónapban agresszívan vitte lejjebb a kamatokat, most pedig hirtelen – az október végihez hasonlóan – rendkívüli kamatemelésre lenne rászorulva.

Az elemző szerint szomorú, hogy a 300-as forintárfolyam leheletnyi közelsége úgy jött el, hogy közben ugyan nem jó a kockázati környezet, de nem ugrottak meg a kockázatkerülést jelző nemzetközi mutatók. Márpedig ha újra felerősödik a kockázatkerülés világszerte – ahogyan az októbert, novembert jellemezte –, akkor nem látszik, hol lesz a forintgyengülés vége.

Rosszul járnak a devizahitelesek

A svájci frank/forint árfolyam azért bír kitüntetett szereppel Magyarországon, mert az elmúlt évek viszonylag magas forint kamatlábai mellett erőteljesen felfutott a devizahitelekezés, azon belül is elsősorban a frankalapú kölcsönök mennyisége.

Jelenleg a háztartások hitelállományának csaknem 60 százaléka deviza. A forint gyengülése a frankban nyilván tartott kölcsönöknél a havi törlesztő részlet emelkedésével jár. A 2008 közepén elért történelmi csúcs (140) óta több mint 40 százalékot zuhant a forint a svájci frankkal szemben.