Ábrahám
17 °C
29 °C

Vége a parlamenti képviselők ingyenes utazásának

2007.05.15. 07:33
Karcsúbbá válna és a mostaninál ritkábban ülésezne a jövőben a jegybank monetáris tanácsa, megszűnne az országgyűlési képviselők ingyenességet biztosító utazási kedvezménye, továbbá befektetési alapokba is beszállhatna az MFB a kormány tervei szerint. A több módosítóból álló csomagot a napokban küldték át a parlamentnek, ahonnan még ebben a félévben várják a jóváhagyásokat.

A parlament jóváhagyására vár az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetéséről szóló határozati javaslat, ami azért került a honatyák elé, mert az ebből fakadó állami kötelezettségvállalás mértéke meghaladja az 50 milliárd forintot. A vonatkozó jogszabály alapján ezen összeget meghaladó értékű közbeszerzési eljárás megkezdéséhez a kormánynak az Országgyűlés jóváhagyását kell kérnie, még mielőtt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) kiírná a közbeszerzési pályázatot.

Elektronikus útdíjfizetés

A tervek szerint a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer 2007-es árakon számított teljes értéke, pontosabban az az összeg, amit az állam fizet a szolgáltatásért a nyertesnek, nem haladja meg a 69,3 milliárd forintot, s ez már magában foglalja az üzemeltetést is öt éven keresztül, vagyis 2009-2014 között. Az ellenőrzést az Állami Autópálya Kezelő Zrt. végzi majd, ennek költsége az öt év alatt 23,5 milliárd forint.

A határozati javaslat parlament általi jóváhagyását követően a KKK akár napokon belül kiírhatja a közbeszerzési tendert, s a tervek szerint a győztessel még az év végéig meg is kötik a szerződést.

Fajlagos tarifák

A vasúti és az autóbusz-közlekedés tarifáinak és kedvezményrendszerének május eleji átalakítása után módosításra vár a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény, hisz egységesülnek a két közlekedési ágazatra ez idáig külön-külön megállapított fogyasztói árkiegészítési tételek a tarifarendelet struktúrája alapján, figyelembe véve a fajlagos tarifák kilométersávok közötti eloszlását.

Mindezeken túl a törvényjavaslat bővíti az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosultak körét az európai gazdasági térség állampolgáraira, s megszünteti az országgyűlési képviselők ingyenes utazási lehetőségét. A változások júliustól lépnének hatályba.

9-11 helyett 5-7

Módosítják a jegybanktörvényt is, ennek részeként a monetáris tanács tagjainak jelenlegi 9-11 fős kerete 5-7 főre csökken, de nem egy tollvonással, hanem megvárják, hogy megszűnjenek a még élő megbízások. A karcsúsítás után kettőre csökken az MNB alelnökeinek száma (most 3-5 alelnöke lehet a banknak), akik tagjai lesznek a tanácsnak.

A jegybankelnököt az akadályoztatása esetén helyettesítő alelnök illetményét az elnök keresetének 80 százalékában állapítanák meg - eddig egységesen 70 százalék járt ebben a pozícióban, s a másik alelnök keresete ennyi is marad.

Közbeszerzéses könyvvizsgáló

A kinevezések rendszere is változik: két főre a jegybankelnök, kettőre a miniszterelnök tesz javaslatot, a fennmaradó helyekre pedig ugyanők rotációs rendszerben jelölnek - az első körben ez a jog a miniszterelnököt illeti meg. Ha elfogadják a módosítást, a mostani kettő helyett havonta egy alkalommal kell kötelezően üléseznie a tanácsnak (az viszont nem változik, hogy szükség esetén bármikor összehívható a testület)

Az MNB könyvvizsgálójára ezentúl nem az Állami Számvevőszék tenne javaslatot, a feladatra közbeszerzési eljárást írnak ki, de a kiválasztást az ÁSZ elnöke véleményezheti. A javaslat alapján megszűnik az igazgatóság, egyben rögzítik, hogy az euróbevezetés napján megszűnik a monetáris tanács tagjainak megbízása. A törvény július 3-án léphet hatályba.

Az alapszerű kezelés hiánya

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló új szabályozás feloldja azt a nehézséget, hogy a hitelintézet csak közvetlen tőkebefektetéssel szerezhet tulajdonrészt gazdasági társaságokban. Az eddigi szabályozás jelentős gátja volt annak, hogy a bank a fejlesztési tőkebefektetések területén aktív szerepet tudjon vállalni.

Az új rendelkezések révén a bank számára megnyílik a lehetőség arra, hogy befektetési alapok, így kockázati tőkealapok jegyeit megvásárolja. Számos esetben jelezték külföldi befektetők, hogy az MFB-vel az "alapszerű" kezelés hiánya miatt nem vállalkoznak közös tőkebefektetésre.

A módosítás ugyanakkor kemény korlátként előírja, hogy a bank csak olyan esetben vásárolhat - kizárólag Magyarországon létrehozott és itt működő - alapkezelőtől befektetési, illetve tőkealapjegyet, ha a befektetés megtérülése az alap kezelési szabályzata vagy az alapkezelő által vállalt tőke- és/vagy hozamgarancia alapján biztosított.