Betétkamat kilenc százalék fölött

Nem hiszek benne, hogy Magyarországon gazdasági válság van. Ez most inkább az elmúlt hat hónap főleg kommunikációs szempontból hibás monetáris és fiskális politikája miatt bekövetkezett lélektani válság - vélekedik Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója.

A befektetők nem hisznek többé a jegybanknak

A szakember szerint rendkívül komoly gond, hogy a közeljövőben a befektetők - főleg a külföldi invesztorok - semmit sem hisznek el a jegybanknak. Miután a külföldi finanszírozás jelentős részt képvisel a magyar gazdaságban, a bizalomvesztésnek a mostani kényszerhelyzeten messze túlmutató kedvezőtlen hatásai lehetnek.

Felcsuti szerint a bizonytalanság megnehezíti a bankok árazását is. Szinte bizonyos, hogy az újabb jegybanki döntést némileg követniük kell a pénzintézeteknek, ám épp a kiszámíthatatlan helyzet miatt nem várhatók gyors döntések. Az viszont elkerülhetetlen, hogy az ilyen szintű kamatemelést a pénzintézeteknek a hiteloldalon is érvényesíteniük kell, ez pedig mindenképp a hitelkereslet csökkenésének irányába hat.

Felcsuti úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet fő vesztesei azok a vállalati hitelfelvevők lesznek, akiknek nem a fejlesztéshez, hanem a mindennapi működésükhöz van szükségük folyamatos forrásra. Emiatt termelésük drágul, ami inflációs hatásként jelenik meg a piacon [a kamatemelés várható inflációerősítő hatásáról itt olvashat bővebben>>].

Visszavont hitelkamat-csökkentés, növekvő betéti kamatok

A jegybanki kamatlépésre adott gyors válaszul a CIB Bank visszavonta azon döntését, amellyel ingatlanfedezetes hitelének kamatát két százalékponttal csökkentette volna. Éppen csütörtöktől mérséklődtek volna a lakáscélú, ingatlanfedezetes kölcsönök kamatai évi 10,99, a szabad felhasználásúaké évi 13,99 százalékra.

Kedvezően lépett viszont a Postabank: a pénzintézet mától futamidőtől függően átlagosan egy és két százalékpontos közötti mértékben emelte vállalati betétkamatait. A döntést annak fényében kell vizsgálni, hogy a múlt heti száz bázispontos kamatemelésnél jelentősebb mértékű kamatemelést jelentett be a Raiffeisen és az ING. A hét elején ötven százalékos vállalati betétkamat-emelésről határozott a Citibank és a Porsche Bank is.

A HVB nagyot emelt, az Erste kilenc százalék fölött

Gyorsan döntött viszont a HVB Bank. A pénzintézet lakossági lekötött betéteinek kamatszintjét 250-300 bázisponttal növelte, ráadásul az ötmillió forint feletti összeg kéthónapos lekötése esetén akciós, kilenc százalékos kamatot kínál.

A Postabank közleménye szerint vizsgálják, hogy az MNB-döntés után mit kell tenniük a lakossági betét-, illetve a hiteloldalon, erről vélhetően a hét elején születik döntés. Ugyancsak várakozó álláspontra helyezkedett az OTP, a döntést a jövő hétre ígérik.

Az Erste Bank ezentúl az akciós háromhónapos betétnél ötmillió forint fölött 9,05 százalék kamatot kínál. 750 ezer és ötmillió forint között 8,2-8,45 százalék az ajánlata.

A sorozatos jegybanki változás "lekövetése" költséget is ró a pénzintézetekre. Ószabó Attila, a Postabank szóvivője szerint az új hirdetmények, tájékoztatók elkészítésének ára önmagában nem jelentős, ám a gyors váltások követése gondot okoz. A helyzet leköti az erőforrásokat is: szinte folyamatossá váltak az árazási bizottsági ülések a Postabankban, hasonlóan más hitelintézeteknél is.

Elmaradt HVB-jelzálogaukció

Június 24-én tartották volna a HVB Jelzálogbank Rt. újabb jelzáloglevél-aukcióját, kora reggel legalábbis még így szóltak a hirdetmények. Csütörtökön kora délután azonban a pénzintézet bejelentette, hogy a "magyar pénz- és tőkepiac jelenlegi helyzetére való tekintettel" elhalasztják azt.

Nyilvánvalóan ebben szerepet játszhatott a jegybank drasztikus, 200 bázispontos kamatemelése, a jelzálogbank feltételezhetően nem szándékozik az utóbbi fél év legmagasabb kamatszintje mellett eladósodni. Az aukción ismét a 2010/A jelzésű fix és a 2010/B változó kamatozású papírok szerepeltek volna, immáron negyedszer, miután ezek első három kibocsátása sikeres volt. Legutóbb, június elején például mindkét sorozatot alaposan túljegyezték, igaz, a kibocsátó végül a maximumnál valamivel kevesebb papírt adott oda

Reuters: inkább szlovák papírokat vegyenek

Ellentétesen értékelik a forint árfolyama körül kialakult helyzetet a magyar és a külföldi szakértők. A Reuters például arról ír, hogy a forint körüli mizéria az egész közép-európai régió kötvénypiacát magával ránthatja. Aki mégis inkább maradna, annak inkább a lengyel és a szlovák papírokat ajánlják, azok kockázataival együtt.