Lassan nőnek a fizetések

Miközben 2001-ben még átlagosan 14,1 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon, 2002-ben már 10,5, tavaly pedig 6,7 százalékos volt a bérnövekedés üteme a Hay Group Menedzsment Tanácsadók évente készített, legfrissebb felmérése szerint. Szakértők nem várnak trendváltozást; ahogy egy másik személyzeti tanácsadó cég, a Hewitt Inside kommunikációs szakembere, Nitsch Orsolya fogalmazott: továbbra is a bérek mérsékelt, kiegyensúlyozott növekedésére lehet számítani, hasonlóan a jelenlegi éves öt-hat százalék körüli dinamikához.

Hatásmechanizmus

Kérdés, hogyan hat a bérek alakulására a tagság az EU-ban. A Hewitt Associates éves, a régebbi tizenöt és az újonnan csatlakozott tíz tagországra kiterjedő vizsgálatának legfrissebbike azt állapította meg: a már eleve kedvező gazdasági helyzetben lévő országokban a csatlakozást követően sem változott számottevően a bruttó bérszínvonal, amely évi három-négy százalékkal emelkedik. A kevésbé jó gazdasági helyzetű országokban (mint a Magyarországgal sokak által folyamatosan összevetett Portugália) a csatlakozást követő néhány évben nyolc-tíz százalékos volt a dinamika.

Ami Magyarországot illeti, a gazdasági és monetáris unió szigorú követelményeinek teljesítését és a stabilizációt követően bizonnyal folytatódik a felzárkózás ezen a téren is, mondta Nitsch Orsolya. Stettler Melinda, a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. tanácsadója szerint az is előrevetíti a régió uniós tagországbeli és a magyar bérszínvonal közötti különbségek mérséklődését, hogy a magyar gazdasági növekedés üteme erőteljesebb az uniós átlagénál.

Hasonlóan látja a helyzetet Burány Sándor szakminiszter, aki a Világgazdaságnak elmondta: lehet bízni abban, hogy miként a korábbi bővítéseknél, most is bérnövekedést érnek el a csatlakozók. Erőteljesebb emelkedés elsősorban azon ágazatokban lehet, amelyek nyertesei lesznek a csatlakozásnak.

Nincs elvárás

Annyi bizonyos, hogy sem a brüsszeli elvárások, sem szabályozás miatt nincs szükség további drasztikus béremelésekre, habár az EU-nak is érdeke, hogy ne legyenek túlzottan alacsonyak a bérek a tagországokban, hiszen az gátolná a belső fogyasztás növekedését. Magyarországon pedig a nem túlságosan erős szakszervezetek aktivitása sem jelent kényszerítő erőt.

Ám a bérszínvonal emelkedése számos tényező függvénye. Ráadásul nem kizárólag az objektív gazdasági teljesítmény befolyásolja. Hatnak a politikai döntések is - gondoljunk csak az elmúlt két évben a minimálbér alakítására és a közszférában megvalósított drasztikus béremelésekre. Burány Sándor szerint ugyan a hazai foglalkoztatáspolitika prioritása a csatlakozást követően a foglalkoztatottak számának növelése, de ez nem zárja ki, hogy a bérek is növekedjenek.

Ez azonban nem elhatározás kérdése, hanem a mindenkori gazdasági teljesítmény függvénye, szögezte le a miniszter. Szakértők mindezeken túl felhívják arra a figyelmet, hogy a gazdaságnak kifejezetten káros lenne egy erőteljes, hirtelen bérszínvonal-emelkedés. Ezzel ugyanis ár-bér spirál indulhatna be, ami nem kedvezne a maastrichti kritériumok betartásának.

Nincs veszély

A felmérések szerint ennek a veszélye nem túlságosan fenyegető. Hiszen például a gazdaság jelentős erejét képviselő multinacionális cégek - a Hay Group felmérése szerint - nagy valószínűséggel csak akkor fognak jelentősen emelni, ha a termelékenységi mutatók komolyan javulnak. Dacára annak, hogy - egyes vizsgálatok szerint - a multik nálunk alkalmazott munkavállalóinak foglalkoztatási költségei az anyaországbelieknek csak körülbelül harminc százalékát teszik ki, a termelékenység az ottaninak ötven-hatvan százaléka.

Mindig lesznek olyan országok is, amelyek bérszínvonala alacsonyabb a magyarországinál, hívja fel a figyelmet Stettler Melinda. Magyarországon ezért a tudás alapú termelésre kell a nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen ez növeli a gazdaság termelékenységét, és megteremti a további fejlődés lehetőségét, tette hozzá.