Alajos, Leila
20 °C
34 °C

Merre dől a magyar kalász?

2008.09.26. 10:26
A jó globális, régiós és uniós termés miatt kérdéses, hol talál piacra az idén megtermelt nyolcmillió tonna hazai gabonafelesleg, hangzott el az Agrár Európa Klub vitaestjén. A termelőket meglepte az árak gyors zuhanása, emiatt bevételeik stagnálnak, miközben költségeik növekedtek. Jakab István, a kisebb gazdálkodókat képviselő Magosz elnöke szerint a kormányzat félretájékoztatta őket, mikor tavasszal a készletek visszatartására bíztatta a gazdálkodókat. A kukoricapiacot az FVM állami felvásárlásokkal és kedvezményes hitelekkel próbálja meg stabilizálni.

Idén a tavalyinál negyven százalékkal több búzát arattak le, a kukoricatermés több mint a duplája lesz a tavalyinak. Azonban hiába a nagyon jó termés, a hazai gabonaágazat helyzete romlott, mivel a jó termés pozitív hatását teljesen semlegesíti az árak csökkenése.  A búzánál a termelők becslése szerint a tavalyihoz hasonlóan idén is 150 ezer forint bevételre számíthatnak hektáronként, miközben a termelési költségeik (üzemanyag, vegyszer, műtrágya) jelentősen emelkedtek.

A világpiaci ármozgások nyomán fél év alatt a hazai étkezési búza átvételi ára tonnánként 72 ezer forintról 32 ezer forintra zuhant, és a kukorica ára is a tavalyi szint fele alá, 22-24 ezer forintra esett. Az árak gyors zuhanása meglepte a termelőket, akik tavasszal – amikor még magasabbak voltak az árak –  további áremelkedésben bízva nem adták el a készleteiket. Jakab István szerint ezeket a téves várakozásokat erősítették azok a kormányzati nyilatkozatok, amelyek a kivárásra intették a gazdálkodókat. A várható áresésre sem a kormányzat, sem az érdekképviseletek nem figyelmeztették a termelőket.

Egyes szakértők megjegyezték, hogy nem a kormányzattól kellene a tájékoztatást várni, hanem a termelők összefogásával kellene kiépíteni egy információs rendszert. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az interneten terjesztett gabonapiaci hírlevelet mindössze 1400-an olvassák a több ezer termelő közül. A szektort sújtja az informatikai tudás hiánya, illetve az, hogy a piaci információkat nem tudják értelmezni. Az ágazatnak nincs szervezett piackutatói, elemzői háttere, gyenge a kommunikáció a piaci szereplők között. Például nem jutottak el a gazdálkodókhoz a környező országokban várható kedvező termésbecslések híre, és azok a hazai áresést előrejelző információk sem, hogy az aratás előtt magyar kereskedők harmincezer forintos áron hoztak be kisebb mennyiségben román búzát.

Beszűkültek az exportlehetőségek

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint idén hazánkban 3,1 millió tonna búza- és ötmillió tonna kukoricafelesleg keletkezik, de ebből jó esetben is csak kétmillió tonna búzát és négymillió tonna kukoricát lehet az exportálni, mivel idén mindenhol jó a termés.

A legnagyobb veszteség, hogy a tavaly a kivitel egynegyedét felvevő román piac gyakorlatilag megszűnt, mivel a termelésük megduplázódott tavalyhoz képest. A balkáni országokból az olcsó ukrán és orosz búza szorítja ki a magyart. Németországban a jó takarmánygabona-termés miatt kisebb lesz a kukorica iránti igény.

A tavalyinál rosszebb minőség, a forinterősödés, a nagy szállítási költségek és az uniós védővámok várható csökkentése miatt gyengült a magyar gabonaszektor piaci pozíciója. A WTO-tárgyalások miatt az ukrán búza előbb-utóbb vámmentesen fog bejönni az Unióba, ami hosszú távú veszélyt jelent az ágazatra.

Az ágazat jelentős logisztikai hátránnyal küzd a régiós versenytársakhoz képest, ami egy megjegyzés szerint csak "akkor tűnik el, ha lesz tengerünk". Ennek hiányában jelentős infrastruktúra-fejlesztés lenne szükséges: a Duna jelenleg teljes hosszában csak 4-5 hónapig hajózható, ezért az uszályokat általában nem tudják teljesen megrakodni, ami növeli a költségeket. A vasúti infrastruktúra is hiányos: a MÁV saját maga csak százezer tonnát képes havonta kiszállítani (kölcsönvagonokkal ennek dupláját). Nem optimális a raktárak eloszlása sem, kevés van a dunai kikötők közelében.

A minőségi termelés és tárolás lehet a megoldás?

Vancsura József szerint a minőségi termelés és a tárolási lehetőségek jobb kihasználása lenne a megoldást. Jelenleg ismét szétnyílóban a takarmány- és az étkezési búza ára közötti különbség, amely eléri a tonnánkénti 8000 forintot is. Nyugat-Európában ennél is nagyobb, 50 euró az árkülönbség. A klimatikus és földrajzi viszonyok miatt nálunk a legrosszabb évben is ötven százalék felett van a malmi búza aránya a termésben, tőlünk nyugatabbra ez tíz százalékra is csökkenhet. A jó minőséget raktározni kell, így nem fordulhatna elő, hogy Olaszországban az osztrák kereskedők által három évvel ezelőtt betárolt magyar gabona szorítja ki a mostani termést. A hosszú távú készletezéshez viszont a jelenleginél nagyobb banki finanszírozás kell.

Pótsa Zsófia szerint a 360 forintos tárolási támogatás hiányában a jelenlegi árak és a várható mozgások miatt nem éri meg betárolni. Nem várható az árak növekedése, a spekuláció árfelhajtó hatása elmúlt, a búzából tartós túlkínálat látszik a világpiacon. Ráadásul a nyár eleji betárolások miatt már kb. félmillió tonna exportlehetőséget vesztett el az ország, mivel azóta máshol is befejeződött az aratás, elmúlt az átmeneti áruhiány. Ráadásul a hitelválság miatt drágul a finanszírozás.

Technikai problémákat is felvet ez az elképzelés. Az azonos minőségű terményeket azonos technológiával kell tárolni, a különböző fajtákat elkülönítve, hogy a minőség fenntartható legyen. Ez nehezen kivitelezhető, főleg, hogy nincs teljes körű raktárregiszter. Általában 16 millió tonna tárolási kapacitást emlegetnek, ami lehet akár húszmillió tonnás is. Nincs pontos kép a gabonaraktárak technikai színvonaláról, a kapacitások földrajzi eloszlásáról, a tulajdonosi háttérről.

Többen felhívták a figyelmet, hogy a minőségi gabonának piac is kell. A termelés felfuttatása az árak visszaesését is okozhatja.

Kormányzati beavatkozással próbálják stabilizálni a kukoricapiacot

A magyar gabonaszektor erősen exportérzékeny, hiszen a hazai kereslet bővülésére kevés a remény. Minden ágazati szereplő egyetért abban, hogy a legnagyobb piacnak a hazai állattenyésztésnek kellene lennie. Azonban a jelenlegi helyzetben kizárható, hogy a 10-15 évvel ezelőtti, a jelenleginek több mint dupláját kitevő szintre vissza tudjon kapaszkodni a korábban meghatározó sertéstenyésztés.

A kukoricánál megoldást jelentene az ipari feldolgozás felfuttatása, amit elsősorban a benzinbe kevert bioetanol gyártásának növelését jelenti. Jelenleg az egyetlen feldolgozó, az évente 1,2 millió tonna kukoricát feldolgozni képes szabadegyházi Hungrana csak 50 százalékos kapacitással működik. Ennek többek között az az oka, hogy a Mol nem tőlük, hanem Szlovákiából szerzi be bioetanol-szükségletét. Ugyanakkor Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Magosznak adott tájékoztatása alapján a közeli hetekben két új bioetanol-üzem is megkezdi működését, a harmadik várhatóan a jövő év első felében indul be. E három üzem összesen 2,5 millió tonna kukoricát képes feldolgozni.

Időközben a Magosz vezetőivel folytatott megbeszélésen Gráf József megígérte, hogya következő hetekben mintegy 15-16 milliárd forint értékű hitelfelvételi lehetőséget biztosítanak a gazdálkodóknak, tízszázalékos kamattal. Az átmeneti tároláshoz is támogatást nyújtanak a termelőknek, és a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (TIG) is felvásárlásba kezd. Így várhatóan mintegy 200 ezer tonna kukoricát tudnak kivonni a piacról. Megvizsgálják azt is, hogy a Concordia közraktár miként kapcsolódhatna be a felvásárlásokba, amelyek a kereskedők egy részének likviditási gondjai miatt is haladnak nehezen.