A Mol és az E.ON Ruhrgas International tavaly november elején hozta nyilvánosságra, hogy kötelező érvényű szerződéseket írtak alá a Mol gázüzletága egy részének eladásáról és a kapcsolódó opciókról. Azz Európai Bizottság szeptember 19-én jelezte, hogy kifogásai vannak a tervezett gázügylettel kapcsolatban mert az sértené a magyarországi áram- és gázpiaci versenyt.
A most kitűzött határidő lejártáig azt fogja megvizsgálni a piaci verseny felett őrködő uniós hatóság, hogy az összefonódás számottevően hátráltatná-e az eredményes versenyt az Európai Gazdasági Térségben, illetve annak jelentős részén. Neelie Kroes, az EU Versenypolitikai biztosa szerint "az energiaszektor az európai versenyképesség szempontjából alapvető fontosságú".
A Gazdasági Versenyhivatal a mostani brüsszeli döntést nem kívánta kommentálni. Ugyanakkor szeptemberben azt mondták, hogy a kiterjedtebb vizsgálatra azért van szükség, mert a két vállalat tevékenységei horizontálisan és vertikálisan is fedik egymást. A GVH azt is leszögezte még júniusban: üdvözlik a Bizottság döntését, amelynek előkészítésében tevékeny szerepet vállaltak a Magyar Energia Hivatallal együtt.
Az üzletág eladását nehezítheti, hogy szeptember 21-én a brüsszeli illetékesek közölték: az Európai Bizottság figyelembe veszi az Európai Bíróság egy szerdai döntését abban a vizsgálatban, amely során a Mol gázüzletága E.ON-nak történő eladását vizsgálják. Ez a döntés jóváhagyta egy hasonló portugáliai üzlet megvétózását. Az a döntés megvétózta a portugál EDP-nek és az olasz ENI-nek a Gas de Portugal megvételére vonatkozó terveit. Az bizottság, mint versenyfelügyelet, azzal indokolta a felvásárlás megakadályozását, hogy az "megfojtaná" az árampiac felszabadításának előnyös hatásait.