Kreml-barát politológusok dicsérték a magyar kormány pragmatikus és bírálták az ellenzék ideologikus hozzáállását az EU-orosz energiavitában. Az EU és a NATO tagjai között vannak pragmatikus kormányok, amelyek gazdaságilag együttműködnek Oroszországgal, és vannak ideologizált kormányok, amelyek mesterséges akadályokat gördítenek az Oroszországgal való együttműködés útjába – méltatta a magyar és marasztalta el a lengyel, lett és észt kabinetet Szergej Markov, a moszkvai Politikakutató Intézet igazgatója.
A különalkuk nem ássák alá az uniós egységet
Markov elutasítja azt, hogy a magyar kormány és az oroszok különalkui alááshatják az EU energiapolitikai egységtörekvését. Az EU diverzifikálási politikája nem azt célozza, hogy a közösség lemondjon valamely beszerzési forrásról, hanem sokkal inkább arra irányul, hogy minél több új szállítási útvonal épüljön – vélte a Kreml-barát kutató, aki szerint a kétoldalú megállapodásokra azért van szükség, mert a közös EU-orosz megoldások megvalósítását az ideologizált csoportok gátolják, jórészt amerikai érdekeket képviselve.
Az Egyesült Államok ugyanis nem érdekelt az EU-orosz energiaipari együttműködésben, sem az EU túlságosan lendületes fejlődésében. Az Egyesült Államok az EU energiapolitikai konszolidációjáról beszél, de valójában hátráltatni igyekszik ezt a folyamatot a magyar vagy a lengyel jobboldali erők segítségével - toldotta meg Markov egy dialektikus csavarral.
Alexander Rahr, a Német Külpolitikai Társaság kutatója is helyesli a magyar-orosz energiaipari együttműködést, ami Oroszország "ideiglenes szövetségesévé" teszi a pragmatikus Magyarországot az EU-n belül. Ez a szövetség azért ideiglenes, mert senki sem tudja, miképpen alakulnak a viszonyok néhány év alatt az átpolitizált gázágazatban. Így Gerhard Schröder kancellársága alatt nagyon szoros volt a német-orosz együttműködés, míg most, Angela Merkel alatt kevésbé szoros. Rahr úgy vélte, a pragmatikus vonalat fogja támogatni Németország, akárcsak Bulgária és Görögország, és létre fog jönni egy sajátos gázszövetség, amely tartósnak bizonyulhat.
"Ami Lengyelországban és a Baltikumban történik, helytelen politika, hidegháború kezdete, Oroszország feltartóztatása, aminek nincs realitása és veszélyes játék. Az energiapolitikában a pragmatizmusnak kell túlsúlyba kerülnie, hiszen a csővezetékeket nem politikusok, hanem vállalatok építik" – érvelt a német szakértő, aki szerint a magyar cégek jól kereshetnek, Magyarország fontos tranzitországgá válhat az orosz gáz exportjában, ami szerinte Európa számára is előnyös.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
