Tízmilliárddal forinttal tartozunk a gázért! Vagy mégsem?

A működés és az ellátás biztonságát nem fenyegeti, de többletköltséget okoz és finanszírozási problémákat jelent, hogy a támogatási rendszer átalakulása és az adóemelés miatt megemelkedett összegű gázszámlát sokan nem tudták befizetni. Így 3-4 hónap alatt tízmilliárd forintnyi lakossági gáztartozás gyűlt fel a szolgáltatóknál. A hírt először közlő Magyar Nemzet cikke nyomán az Indexnek nyilatkozó Molnár Gábor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke elmondta: a téli időszakban szokásos, hogy a nagyobb fogyasztás miatt megemelkedett számlákat sokan nem, vagy később tudják fizetni. Így tartozás a korábbi években is felgyűlt márciusra. Molnár Gábor arról nem tudott nyilatkozni, milyen a mostani tartozás megoszlása időben vagy területileg, és arról sem, hogy a befizetés elmulasztása mekkora részben köszönhető annak, hogy januárban azok is teljes összegű számlát kaptak, akik jogosultak támogatásra.

Arra ugyanakkor Molnár maga is számít, hogy a tartozás összege a január 1-jétől visszamenőlegesen is járó támogatások folyósításával eshet.

Kinek jár?

A támogatásra vonatkozó új szabályok értelmében azok kaphatnak a teljes évre támogatást, akik az erre vonatkozó kérelmet március 31-ig benyújtják. (Mindent megtudhat a támogatásról és az árakról az Index korábbi cikkéből.) A mintegy 3,2 millió gázfogyasztó háztartás közül az előzetes kalkulációk szerint mintegy 1,5 millió jogosult támogatásra. Mivel a kérelmek elbírálása folyamatos, a januári-februári számlát a teljes összegre vonatkozóan kaphatták meg sokan: januárban egyenesen a döntő többség, akkor is, ha időközben hivatalosan is megállapították jogosultságukat.

A PM már fizetett

A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint úgy tűnik, mégsem a gázszolgáltatók hitelezik a pénzt azoknak a fogyasztóknak, akik a visszamenőleges támogatásra várva az év első hónapjaiban késtek a csekkek befizetésével. A tárca sajtóosztályán az Indexnek elmondták, a gázszolgáltatók semmilyen tekintetben nem károsodtak azért, mert egyes fogyasztóknál nincs támogatási döntés, illetve egyes fogyasztók nem fizették ki gázszámlájukat. Januárban a támogatások megelőlegezéseként 23 milliárd forintot folyósítottak a gázszolgáltatóknak, még abban a hónapban további 24 milliárd forintot kaptak, februárban pedig 10 milliárdot.

Az Index kérdésére, hogy ez azt jelentheti-e, hogy miközben a csekkek nyilvántartása alapján valóban magas tartozást tartanak nyilván a szolgáltatók, összességében pénzforgalmukat az egész nem érinti, sem a PM-ben, sem az ismételten megkeresett MGE-nél nem tudtak válaszolni, Molnár Gábor ugyanis időközben elutazott.

Számoljon velünk!

Az Index saját számításba kezdett: ha a gáz támogatás nélküli, piaci árát minimálisan lefelé kerekítjük, köbméterenként 100 forintra, az MGE utolsó publikált, 2005-ös adataiban szereplő éves, 4,7 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztás számlája 470 milliárd forint - azaz a teljes bruttó éves számla több mint tíz százalékát fizette ki eddig a PM a szolgáltatóknak.

A gázfelhasználás időszakfüggő, télen többet, nyáron kevesebbet fűtünk és fogyasztunk. Az egynapi rekordfogyasztás – derült ki még a tavaly januári gázháború idején – Magyarországon 2005 februárjában 90 millió köbméter volt. A tavaly év elején szintén enyhébb időnek köszönhetően 2006 januárjának első napjaiban ez 60 millió köbméter körül alakult. Számoljunk ezért ez utóbbival: az idei év - még el sem telt - 90 napján 5,4 milliárdos összfogyasztást becsülhetünk Magyarország egészére. Ebben az éves 10 milliárd köbméteres országos fogyasztás nagyobb részét adó közületi fogyasztók is benne vannak: a 2005-ös statisztikák alapján a lakossági-közületi fogyasztás megoszlása 47-53 százalékos a közületi javára. Tehát az 5,4 milliárd köbméteres, erősen saját becslésen alapuló három hónapos fogyasztásra vonatkozó kalkulációban is csak kevesebb, mint az érték fele, 2,5 milliárd köbméter esik a lakosságra.

Miután sem az MGE, sem a PM semmilyen további adattal, hivatalos becsléssel nem tudott segíteni ezért tovább visszük saját számításunkat: ha a lakosság felénél kalkulálunk az egyébként eltérő összegű támogatással, akkor - ismét erős túlzással - feltehetjük, hogy 1,25 milliárd köbméteren halmozódott fel az említett tízmilliárd forintos adósság. Ami viszont azt jelenti, hogy 125 milliárdos forgalomra vonatkozik a kinnlevőség úgy, hogy közben a szolgáltatók kezelik az állam által már folyósított támogatások eddigi, 57 milliárdos összegét.