További Magyar cikkek
A németek húznak le minket
László Csaba kifejtette: a pénzügyi tárca újabb és újabb analíziseket készít, mivel a német gazdaság növekedési kilátásai továbbra is kedvezőtlenül alakulnak. Azt pedig tekintetbe kell venni, hogy a magyar gazdaság már most szinte teljesen integrálódott az EU gazdasági vérkeringésébe, így az unióban tapasztalható növekedési trendtől nem szakadhat el. Gazdaságunk növekedési rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint az EU legnagyobb gazdaságáé, a németé.
A pénzügyminiszter Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi biztosának kijelentésére reagálva elmondta: Magyarország az uniós csatlakozást követően "együtt tud élni" egy szűkebb ingadozási sávval, ha a forint középárfolyamát úgy állapítják meg, hogy az tekintettel lesz a magyar gazdaság versenyképességének szempontjaira is - jelentette az MTI.
Solbes egy keddi prágai konferencián kijelentette, hogy az euróövezethez újonnan csatlakozni kívánó országoknak az ERM-II árfolyamrendszerben, az euróövezet "előszobájában" nem plusz-mínusz 15 százalékos, hanem plusz-mínusz 2,25 százalékos ingadozási sávban kellene tartaniuk valutájukat. Az EU-ba való belépést követően Magyarországnak minimum két évet kell eltöltenie az ERM-II-ben, mielőtt csatlakozhatna az eurozónához.
Adócsökkentés nélkül növelnék a versenyképességet
A jelenlegi kormány egyik központi vezérelve a versenyképesség erősítése. A kormány ennek érdekében hajtott végre jelentős változtatásokat az adórendszerben, amelyek révén csökkentek a hazai vállalkozások bérterhei is - mondta a pénzügyminiszter. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a közszolgálati szférában tavaly azért volt szükség bérkorrekcióra, mert a közszféra egyes területein a bérstruktúra egészségtelenül alakult a múltban a versenyszférához képest.
A kormány jelenleg nem készül a társasági adó mostani 18 százalékos mértékének csökkentésére, hosszabb távon azonban a versenyképességet tovább javító adóváltoztatásokra számíthatnak a hazai vállalkozások - mondta a pénzügyminiszter.
A pénzügyi tárcánál már elkezdődött a költségvetés középtávú, 2004-2005-re szóló tervezése, és a közszférában hangsúlyozottan óvatos bérnövekedéssel számolnak - tette hozzá László Csaba. Elismerte, hogy az utóbbi időben csökkent a Magyarországra irányuló működőtőke-beáramlás, azonban ezt az általános világgazdasági bizonytalanságnak, illetve az iraki háború miatt kialakult világgazdasági helyzetnek tudta be.
Májusban még alacsony lesz az infláció
Csütörtökön látott napvilágot a Reuters elemzőinek felmérése, amelyben a magyar gazdaság helyzetét vizsgálták. Eszerint májusban az áprilisi huszonkét éves mélypontról is tovább süllyed némileg az infláció. Ez azonban a várakozás szerint nem indítja kamatcsökkentésre a jegybankot, mert az infláció az elemzők szerint hamarosan újra emelkedni kezd - ismerteti a Reuters elemzését a Napi Online.
Egyre borúsabbak az egyensúlyi mutatókra vonatkozó elemzői kilátások. Némileg tovább, 1024 milliárd forintra romlott az idei államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés. Ez valamivel nagyobb, mint a GDP 5.5 százaléka, a kormány által a 2003-as költségvetéshez fűzött nominális idei GDP-előrejelzést, mintegy 18 500 milliárd forintot véve alapul a számításhoz. Amikor a kormány a GDP-előrejelzést adta, jobbak voltak a kilátások.
A tervezettnél nagyobb hiányt várnak
Ismét jelentősen emelkedett a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó elemzői várakozás is, bár a jegybank várakozása alatt marad. Az MNB legújabb negyedéves inflációs jelentésében 3,7-ről 3,9 milliárd euróra emelte az ez évi deficitjóslatát, és 3,6 milliárdról 4,2 milliárdra a jövő évit. Jelen pillanatban 3,64 milliárd euró deficitet várnak 2003-ra, 390 millió euróval többet, mint egy hónapja.
Az elemzők zöme - 11-ből hét - arra számít, hogy az év végéig még lesz egy kisebb, 25 vagy 50 bázispontos kamatcsökkentés. Ez változást jelent a korábbiakhoz képest, amikor a várakozások bizonytalanságot vagy hosszabb távon is változatlannak várt kamatot tükröztek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
