A magyar gazdaság lassulásában fontos szerepe van az európai - ezen belül német - konjunktúra korábban vártnál is szerényebb mértékének, aminek lényeges eleme a dollár le- és ezzel az euró felértékelődése, valamint a tartósan magas olajár. Magyarországon ehhez járul a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő, az euróhoz képest is nagyon megerősödött forint, a lakossági vásárlóerő-kiáramlás stagnálása, és a magas kamatok. Mindez kissé rontja a 2005. évi növekedés lehetőségeit is.
Erős forintAz áremelkedés üteme ősszel érezhetően tovább mérséklődött, az év egészében 6,8 százalékos, decemberre 5,8 százalék körüli árindex várható.
A 2004 eleji pénzügyminiszter-váltás után az államháztartás EU módszertan szerint számított hiányára vonatkozó hivatalos cél a GDP 4,6 százaléka lett. A PM szeptember óta érvényes előrejelzése 5-5,3 százalék. A GKI szerint a hiány idén lényegében ennek megfelelően, 5,2 százalék körül alakul. Az előrejelzés legbizonytalanabb pontja továbbra is az áfa-bevételek alakulása, de a decemberi nyereségadó-feltöltés nagysága is igen nehezen ítélhető meg.
Idén az államháztartás hiánya mintegy egy százalékponttal mérséklődik. Ez a költségvetési konszolidáció előrehaladása szempontjából jelentős, de kisebb a tervezettnél. A hiány főleg a fizetési mérleg nagysága miatt tekinthető továbbra is igen magasnak. Az államháztartás adósságállománya 2004 végén a GDP 59 százaléka körül alakul, vagyis lényegében nem, vagy csak minimálisan emelkedik.
A magas kamatok, a nagyon lassan, a piaci folyamatokat is csak nagy késéssel és spekulációt is keltő kiszámíthatósággal követő jegybanki alapkamat-csökkentés hatására 2004 őszén a forint rendkívül erőssé vált. Az év végi, 9,5 százalékos alapkamat továbbra is nemzetközileg kiugróan, a kockázat által indokoltnál sokkal magasabb.