A vártnál rosszabb a GDP

2003.09.02. 12:22
Az elemzők által várt 2,9 százalék helyett 2,4 százalékos volt a bruttó hazai termék növekedése az idei második negyedévben - közölte a KSH. Az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók csalódottak az adatok láttán. Többen a gazdaság szerkezetváltozására hívják fel a figyelmet.
A bruttó hazai termék az év második negyedévében 2,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez kevesebb az elemzők által várt 2,9 százalék körüli GDP növekedéssel. Az idén az első negyedévben a gazdasági növekedés 2,7 százalék volt. Tavaly a második negyedévben a GDP 3 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 0,6 százalékkal nőtt.

A hír hatására a bankközi devizapiacon kedden reggel gyengült a forint. Az eurót nyitáskor 257,05/25 forinton jegyezték, az adatok nyilvánosságra hozatala után azonban 257,70/90-re gyengült a forint/euró árfolyam.

Meglepő adat

Az MTI által megkérdezett kutatók és elemzők meglepőnek tartják a bruttó hazai termék (GDP) alacsony növekedését. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli, "ezek fényében alig lehet tartani az intézet által prognosztizált 3,3 százalék körüli éves gazdasági növekedést". Mint mondta, valószínűleg lejjebb kell vinni az idei évre vonatkozó előrejelzésüket.

A jegybank idei évre vonatkozó 2,7 százalékos bővülése reálisabbnak tűnik, mint a kormányzati várakozás - vélekedett Hegedűs. Ahhoz, hogy 2003-ban a GDP növekedése meghaladja a három százalékot, a második félévben négy százalék körüli bővülésre lenne szükség. Hozzátette: ezt azonban sem az eddig nyilvánosságra hozott számok, sem a nemzetközi prognózisok nem támasztják alá.

A beruházásokról szólva Hegedűs Miklós elmondta: a tavalyi évvel ellentétben az idén elsősorban az üzleti beruházások volumene növekedett gyorsabban. "Ez azt jelzi, hogy a vállalatok bizakodóak" - tette hozzá. A GKI az idei évre 2-3 százalék körüli beruházási volumen-növekedést vár.

Változás a gazdaság szerkezetében

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy bár a növekedés mértéke összességében alacsony, a gazdaság szerkezetében olyan kedvező változások figyelhetők meg, amelyek egy átalakulási folyamatra utalnak: a jelek szerint a gazdaság a fogyasztás vezérelte pályáról egy egyensúlytartóbb pályára kezd átállni. A fogyasztás mérséklődéséből adódó összteljesítmény-romlást azonban a beruházások és a nettó export növekedése még nem tudja kellőképpen ellensúlyozni.

"A váltás elsősorban a beruházási adatokból olvasható ki" - mondta a kutató. Kifejtette: a lakásépítés növekedési üteme még mindig magas, az állami beruházások azonban visszaestek, és végre megindultak a vállalati beruházások.

"Különösen kedvező, hogy az államilag támogatott mezőgazdasági beruházások mellett a feldolgozóiparban is megfigyelhető a beruházások fellendülése, amelyeknek a növekedésre gyakorolt húzó hatása a későbbiekben lesz igazán érezhető" - hangsúlyozta. A kereskedelmi szférában még kitart a korábbi keresletnövekedésre épülő áruház- és hálózatépítés, a vendéglátásban azonban a turizmus visszaesésével párhuzamosan csökkentek a beruházások.

Kiugróan magas volt a növekedés a pénzügyi szférában, ám ennek részesedése az összes beruházásból a tavalyi éves adatok alapján mindössze 1,4 százalék, így ennek az össznövekedésre gyakorolt hatása elenyésző.

Csalódtak, mert többet vártak

"A 2,4 százalék számunkra csalódás, mert három százalék körüli GDP növekedést vártunk a második negyedévre" - mondta az MTI-nek Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza. Az elemző szerint az ipari termelésen belül elsősorban az alacsony hozzáadott értéket előállító ágazatoknak - ilyen például az összeszerelés - termelése emelkedhetett jelentősebb mértékben.

A közgazdász úgy véli, hogy a vártnál kisebb GDP növekedési ütem várhatóan nem veti vissza az államháztartás bevételi oldalát, a költségvetés bevételein belül ugyanis nagy súllyal szerepel az áfa és az szja.

"A második negyedévben valószínűleg továbbra is a lakossági fogyasztás volt a GDP növekedésének hajtóereje" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza. Az elemző várakozásai szerint a második félévben lényeges szerkezetváltozásra lehet számítani: a fogyasztás növekedési üteme lassul, míg a nettó exporté várhatóan emelkedik. Erre enged következtetni az is, hogy a feldolgozóipari beruházások emelkednek. A közgazdász idén éves átlagban három százalék alatti gazdasági növekedésre számít, ami várhatóan jövőre sem emelkedik három százalék fölé.