A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2007 II. negyedévében 1,2 százalékkal, az év első felében 1,9 százalékkal növekedett (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt). A növekedés húzóerejét az ipar 7,8 százalékos teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá az első negyedévhez hasonlóan jelentős, 14,6 százalékos exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 3,4 százalékkal csökkent – tette közzé péntek reggel a KSH.
Keretes címe
A 25 nappal ezelőtt publikált előzetes adat még – 0,2 százalékos hibahatárral – 1,4 százalékos növekedést mutatott a második negyedévre, az elemzőket azonban már az is megdöbbentette: augusztus elején a döntő többség még 2 százalék feletti növekedés ütemet várt, ami azt jelenthette volna, hogy az év egészére bőven a kormány által várt 2,2 százalékos GDP-bővülést meghaladó eredményre lehet számítani. Optimistának bizonyult az MNB is. A mostani adat fényében erősen kétséges lehet, hogy a konvergenciatervben szereplő érték teljesülhet-e, és bizonyosnak látszik, hogy a legfőbb visszafogó erő a belső fogyasztás korábban egyébként kalkulált visszaesése lehet. Az alacsony növekedési ütem egyetlen pozítiv hozadéka, hogy az MNB korábban érezheti úgy, eljött az ideje a kamatcsökkentés folytatásának.
Az első két negyedév adatait összesítve hat hónap alatt a bruttó hazai termék 1,9 százalékkal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 5,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 0,1 százalékkal növekedett. A végső fogyasztás 2,5 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,1 százalékos visszaesést mutatott.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 3,5 százalékkal nőtt. Ezt az ipar hozzáadott értékének továbbra is dinamikus, 7,8, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó, 8,4 százalékos növekedése alapozta meg.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 2007 II. negyedévében sem növekedett, a tavalyi szinten stagnált. A lakossági jövedelmek mérséklődésének hatására 0,3 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenésével összhangban a kiskereskedelem forgalma is csökkent, amit némileg ellensúlyozott a nagykereskedelem teljesítményének növekedése.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a II. negyedévben a végső fogyasztás 3,3 százalékkal esett vissza. A végső fogyasztás összetevői közül a háztartások végső fogyasztása 3,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal mérséklődött, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások ennél jóval nagyobb mértékben, 13,8 százalékkal estek vissza, elsősorban az egészségügyi kiadások szűkülése miatt.