Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Befagyott a magyar gazdaság

2008.03.07. 10:48
A gyenge eredményt a termelési oldalról nézve a mezõgazdaság és az építõipar beszakadása magyarázza, de a legnagyobb súlyt képviselõ szolgáltató szektor is lefelé húzta az indexet.

Tavaly összességében 1,3 százalékkal bõvült a magyar gazdaság, jócskán elmaradva az év eleji várakozásoktól, és egyben a legalacsonyabb GDP-növekedési adatot produkálva Európában. Még elszomorítóbb a kép, ha a negyedéves növekedési ütemeket vizsgáljuk: a mutató legmagasabb értéke 2007-ben 0,2 százalék volt, kétszer 0,1 százalékot, egyszer pedig stagnálást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal.

A gyenge eredményt a termelési oldalról nézve a mezõgazdaság és az építõipar beszakadása magyarázza, de a legnagyobb súlyt képviselõ szolgáltató szektor is lefelé húzta az indexet. A jelenség mögött eltérõ tényezõk húzódnak. Az agrárszféra mélyrepülése idõjárási sokkra vezethetõ vissza, az építõiparban viszont ciklikus korrekcióról beszélhetünk: az állami kereslet által felpumpált ágazat egyszerûen kipukkant a költségvetési kiigazítás hatására. A szolgáltató szektor gyengélkedése elsõsorban szintén az állami szektor fogyókúrájának a következménye, de a lakosság szûkülõ kereslete is hozzájárult.

A felhasználási oldalról tekintve is világosan látszik, hogy a belföldi felhasználás minden komponense korrekciós fázisban van: a lakossági és a közösségi fogyasztás visszaesett, a vállalati beruházások alig bõvültek - ez is kizárólag a Hankook gigaprojektjének tudható be.

A kilátások sem fényesek

Az évközi folyamatokra tekintve sincs túl sok okunk örülni, hiszen az év végéig trendszerû lassulás jellemezte a gazdaságot. Az utolsó negyedévben már csupán 0,7 százalékos volt az éves GDP-növekedés, a már említett negyedéves növekedési adatok pedig - ahogy már említettük - gyakorlatilag stagnálást jeleznek. Így érthetõ, hogy az uniós gazdaság lassulása ellenére miért tudott látványosan fordulni a növekedési ütemkülönbség.

Sajnos a kilátások egyelõre nem túl biztatóak. Tavaly az egyetlen igazán jó passzban lévõ szektor az ipar volt, ám az uniós lassulás mellett itt a lendületvesztés folytatódása borítékolható - bár az elsõ idei hónap adatai reményt keltõek a lassulás mértékét illetõen. Bizakodásra inkább csak a bázishatások adnak okot: a mezõgazdaságban és az építõiparban nem jöhet még egy olyan esés, mint a tavalyi, ami automatikusan emeli az indexet.

Mindenesetre az idei növekedési elõrejelzések ezzel együtt sem nagyon haladják meg a 2 százalékot. Emlékeztetõül: egy évvel ezelõtt a szakértõk úgy gondolták, jó esély van rá, hogy a kiigazítási periódus alatt sem megy 3 százalék alá a GDP-növekedés. Most inkább az a kérdést, mikor éri el újra ezt a szintet.