Nem fektet be a szegény magyar

Az első, 2006-os megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dollárt. Európában a megkérdezett háztartások mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról. Közép-Európában és Magyarországon közel megegyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az összegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számottevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, amibe a magyarok a legtöbbet fektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarítási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák egyikébe sem ruházott be. A magyarok nemleges válaszainak aránya a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak a súlya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik említett befektetési formába sem invesztált.

A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka tett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési "portfóliójában", a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha lenne, akkor se

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előnyben, azaz ilyen betétekbe fektetne a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosítások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna első helyen. A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják: Közép-Európában a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne, ez az arány hazánkban csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál magasabb volt és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a kutatás során vizsgált többi befektetési típusé - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A magyarok megtakarításokra vonatkozó várakozásai 2006 tavaszán optimistábban alakultak a régió többi országában mérthez képest - vélhetően egy ma elvégzett felmérés már árnyalná ezt a képet. A magyarok 12 százaléka vélte úgy az idei első negyedévben, hogy valamivel, illetve sokkal többet pénzt fog félrerakni, mint az előző 12 hónapban. Közép-Európában csak 8 százalékot ért el ez az arány. A választások után ismertté vált megszorító csomag nyomán azonban sosem látott mértékben zuhant a fogyasztói bizalmi index, így ma alighanem más képet kapnának a felmérésben.