A megtakarítási célok a férfiakat jobban motiválják - derül ki a felmérésből. A nők csupán egyetlen szempontnál vannak többségben, ők a gyerekek jövőjére nagyobb arányban gyűjtenek.
A kisvárosokban élők a legspórolósabbak
Az elemzés készítői szerint az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet összefüggését mutatja, hogy a diplomások 57 százaléknak van megtakarított pénze, míg a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek között csak 31 százaléknak.
A GfK felmérése alapján megállapítja, hogy a lakóhely nagysága szempontjából a 20.000-50.000 lakossal rendelkező városokban élők a legspórolósabbak, őket pedig a budapestiek követik.
A váratlan kiadások és a gyermekek jövője mellett, lakás vagy más ingatlan vásárlását, illetve a nyugdíjas éveket említették gyűjtési célként a megkérdezettek.
Ki mire gyűjt?
A váratlan kiadásokra különösen az 50 évesek és idősebbek, valamint a nyolc általánost végzettek és a kis falvak lakói készülnek. A gyermekek jövője különösen a 40-49 éveseket, a vidéki nagyvárosban élőket és a dunántúliakat motiválja.
Lakásra, ingatlanra az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben gyűjtenek a 20-39 évesek, az érettségizettek, a havi 100.000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban és az 50.000 lakosúnál nagyobb vidéki városban élők.
A nyugdíjas éveket az átlagnál jobban tartják szem előtt a megtakarításoknál az 50-59 évesek, az egyetemet végzettek, és a 2.000-20.000 lakosú településeken élők, továbbá a dél-magyarországiak.
A válaszadók kétharmada megtakarításait forint betétben tartja, a készpénz aránya 20, az életbiztosításé 16 százalék.