Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egyre többet költünk el a boltokban

2004.09.21. 15:05
Közép-Európában a lakosság jövedelmének jelentős része megy el a megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkekre, Nyugat-Európában nagyobb hányad jut például lakásra, szolgáltatásra, utazásra - derül ki a Gfk csoport Prisma piackutató intézetének kutatásából.
Magyarországon és Csehországban az egy főre jutó háztartási kiadások emelkedését, Lengyelországban pedig stagnálását jelzi előre 2004-ben a GfK csoport Prisma piackutató intézete. A kutatás eredményei szerint a kiskereskedelem dinamikusan növekedett az EU 25 tagországában az utóbbi évek során, és összességében a fejlődés üteme rövid- és középtávon várhatóan megmarad.

Napi megélhetés

Magyarországon a személyes háztartási fogyasztásra 2003-ban átlagosan kiadott 1923 euró 48 százalékából részesedik a kiskereskedelem. Csehországban 50, Lengyelországban 63 százalékos ez a mutató. Sokkal alacsonyabb viszont például Olaszországban és Ausztriában (30-30 százalék), Németországban (31) vagy Nagy-Britanniában (32). Miközben az egy főre jutó költés mindegyik nyugat-európai országban magas: 4000-5600 euró között mozog.

A különbségek rámutatnak, hogy amíg Közép-Európában a lakosság jövedelmének jelentős része megy el a megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkekre, addig Nyugat-Európában nagyobb hányad jut például lakásra, szolgáltatásra, utazásra.

A kereskedelmi forgalom kiugróan, 71 százalékkal emelkedett Magyarországon 1998 és 2003 között. Lengyelországban 47, Csehországban 24 százalék pluszt regisztráltak. Nyugat-Európában Spanyolország 29 és Franciaország 27 százalékos üteme emelkedik ki. A 25 tagú EU növekedési átlaga 23, a 15 tagúé pedig 17 százalék a szóban forgó hat év alatt.

A magyar kereskedelem fejlődési lehetőségeit mutatja, hogy az 1000 lakosra jutó bolti eladótér országunkban mindössze 630 négyzetméter, - a legkevesebb a 25 tagú EU-ban. Közvetlenül előttünk Portugália, Szlovénia, Csehország és Lengyelország áll. A lista éllovasa Hollandia, ahol 1000 lakosra 1480 négyzetméter eladótér jut.

Egyenetlen bolthálózat

Jobb a helyzet Magyarországon az egységnyi eladótérre jutó forgalomnál: amíg hazánkban egy négyzetméterre 2920 euró forgalom esett a múlt évben, addig Lengyelországban 2210, Csehországban pedig 2260 euró. Hollandiában a túlkínálat következtében az egy négyzetméterre jutó eladások értéke alig haladja meg a 3000 eurót. A kiskereskedelem termelékenységében a legjobb eredmény Dánia éri el, ahol egy négyzetméteren a bevétel évi átlag 6070 euró.

A közép-európai országok, köztük hazánk kiskereskedelmének alacsony termelékenysége első sorban az intenzív versenyből következik. Ugyanakkor Dél- és Kelet-Európában a bolthálózat területileg egyenetlenül oszlik el, ami tükrözi a vásárlóerő és a kereslet országon belüli nagy eltéréseit. Például Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő észak-nyugat-dél-kelet irányú törésvonal mentén oszlik meg. De a települések mérete is vízválasztó, a nagyobb településeken nagyobb az egy főre eső vásárlóerő mind a kisebbekben.