Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Gyorsabbak voltunk, mint Szlovénia

2006.11.28. 14:56
Történelmi, 2000 óta egyszer jellemző mélypontra taszította a megszorító csomag a GKI új, 2000-ig visszamenőleg kiszámolt üzleti hangulatindexét. A versenyképesség növekedése is megállt, de az utóbbi években az intézet szerint a régió éllovasai voltunk.

Magyarország versenyképessége az elmúlt években Szlovákiáéval és Csehországéval egyező ütemben nőtt, e három ország lényegesen nagyobb fejlődésen van túl az elmúlt öt évben, mint Lengyelország és Szlovénia, legalábbis ezt mutatja a GKI Gazdaságkutató Rt. először - a Microsoft Magyarországgal közösen - publikált versenyképességi indexe. Amely kifejezetten a bázisnak vett 2000-es évhez képest végbement fejlődést, és nem az országok abszolút versenyképességet mutatja - hangsúlyozta az Index kérdésére Vértes András, a GKI elnöke. Elismerve, hogy a két legismertebb versenyképességi listán - a Világgazdasági Fórum, illetve a svájci IMD intézet által készített összeállításokban - Szlovénia (és Csehország) is megelőzi Magyarországot. Mint mondta, a GKI-index kisebb költséggel és kitekintéssel, de negyedévente koncentrál kifejezetten a korábbi helyzethez képest történt előrelépésre.

Száguldó makrogazdaság

A GKI úgynevezett VEX indexe három alindexből tevődik össze, a makrogazdasági teljesítményindex, a termelékenységi index és a reálárfolyam-index súlyozásából. (Az egyes alindexek kiszámításához egyebek között a GDP és a foglalkoztatás alakulását, a GDP volumenindex/foglalkoztatottak számának indexe arányát és a fogyasztói árindexszel kalkulált reálárfolyam-indexet veszik figyelmbe.)


A GKI számításai azt mutatják, hogy Magyarország makrogazdasági teljesítményét tekintve a legdinamikusabban fejlődött a vizsgált országok közül, míg a termelékenység vonatkozásában egyedül Lengyelország előzte meg, 2002 és 2004 között, majd mostanra, 2006 második negyedévére Csehország húzott el mellettünk.


A GKI értékelésében megállapítja, hogy a reálárfolyam tekintetében sem romlott Magyarország relatív versenyképessége. Ám a forint 2006-os lejtmenete oda vezetett, hogy a reálárfolyam nem is erősödött. Szemben Csehország és Szlovákia mutatóival, akik e tekintetben a mezőny élbolyát adják, 20 százalék körüli erősödéssel. Mindez azt eredményezi, hogy miközben Csehország, Magyarország és Szlovákia versenyképessége 2005 végéig közel azonos ütemben javult, és ez a három ország elhúzott az ugyancsak csoportnak tekinthető Lengyelországtól és Szlovéniától, a magyar versenyképesség növekedése 2005 végétől stagnálni kezdett, míg két északi szomszédunké tovább javult.


Mélyponton a hangulat

A GKI egy másik új, a jövőben szintén negyedévente publikálandó, utólagos számításokon alapuló indexet is bejelentett: ez az üzleti környezet index. Az ÜX azt mutatja, hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet. Az ÜX egy nulla és száz közötti mutató, ahol az 50 pontos érték a 2001-2005 között számított értékek átlagának felel meg. Az ÜX összetevői: az állami magatartás kiszámíthatatlanságának említési gyakorisága (GKI-felmérés); a gazdasági környezet bizonytalanságának említési gyakorisága (GKI-felmérés); az egyéves lejáratú magyar állampapír referenciahozama; az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző index (a gépkocsi eladások és a GKI-T-Mobile e-gazdasági index átlaga).


A megállapítás: az üzleti környezet az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző hónapokhoz hasonló mélypontot ért el 2006 második negyedévében. Vértes András szerint az első mélyponthoz az uniós csatlakozás körüli bizonytalanság, valamint a kormányzati felkészületlenségtől és a hirtelen élesedő versenytől való félelem vezetet, míg a mostanihoz a megszorító csomag. Ugyanakkor az elnök szerint ennek hatását már kezdi feldolgozni a gazdaság. Erre utal, hogy ha minimális mértékben is, de felfelé indult az index a 2006-os harmadik negyedévben.