A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. Az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása után idén jelentős a visszaesés, ami az építőipari termelés csökkenését okozta. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi minimális növekedés után a II. negyedévben 3 százalékkal csökkent. A hazai turisztikai kereslet viszont emelkedett, miközben a külföldieké csökkent.
A legdinamikusabb ágazat az ipar, igaz ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető. Ez ugyanis az I. félévben csaknem 16 százalékkal, míg a belföldi értékesítés 1 százalék alatti ütemben bővült. A fogyasztási cikkek belföldi eladása 4 százalékkal visszaesett, exportja viszont 16 százalékkal emelkedett. Beruházási cikkekből viszont a hazai és külföldi eladások egyaránt gyorsan emelkedtek. A beruházások színvonala 2007. I. félévében stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett.
Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe e érő infláció várható.
Látszólagos béremelkedés
A nominális bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek. Ez a költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás következménye, így itt az előző hónapok stagnálása után több mint 8 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az üzleti szférában júniusban is az előző hónapokéhoz hasonló, több mint 10 százalékos - vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb - volt a bérnövekedés. Ez azonban részben a foglalkoztatás illetve bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt. Miközben tehát a költségvetési szektorban a következő hónapokban az I. félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint 4 százalékos reálbércsökkenés várható.
A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban - részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására - némi emelkedés várható.
A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése a nyár folyamán elakadt. Idén - az infláció esésével párhuzamosan - még mintegy egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére 7 százalék körül, esetleg ez alatt lehet. A forint augusztusban gyengült, de éves átlagban az első hét hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró árfolyam valószínű. Az államháztartás hiánya az EU módszertana szerint a GDP kb. 6 százaléka lesz, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergencia-programban előirányzottnál.