Fülöp, Evelin
15 °C
26 °C

Történelmi mélyponton a magyar üzleti környezet

2008.09.24. 13:51
A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint a régió többi országához képest stagnált Magyarország versenyképessége 2008 második negyedévében. A hazai üzleti környezetet viszont még sohasem látták ilyen rossznak a kutatók, többek között az állami magatartás kiszámíthatatlansága miatt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) negyedévente publikált versenyképességi indexe (VEX) 2008 második negyedévében Romániában kiemelkedően, Lengyelországban és Csehországban jelentősen, Szlovákiában kismértékben romlott, Magyarországon gyakorlatilag stagnált, míg Szlovéniában és Ausztriában valamelyest javult.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke az első negyedévhez képest Romániában 3,1 százalékos, Lengyelországban 1,8 százalékos, Szlovéniában 1,5 százalékos, Csehországban 1,1 százalékos, Szlovákiában 0,8 százalékos, Ausztriában 0,6 százalékos romlást mutat. Magyarországon 0,1 százalékkal gyengült, ami gyakorlatilag stagnálásnak felel meg.

A versenytársak makrogazdasági teljesítményt kifejező indexének gyengülésében a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása tükröződik. Ez a legnagyobb mértékben az exportdinamika lassulásában, illetve a kivitel visszaesésében jelentkezett. A viszonylag kedvező magyar pozíció annak köszönhető, hogy itt az exportdinamika csak lefékeződött, míg a versenytársak esetében (Románia és Ausztria kivételével) a kivitel volumene csökkent.

A munkatermelékenységi index 2008. második negyedévében Romániában 2,4 százalékkal csökkent, a többi országban javult, a legnagyobb mértékben Szlovéniában (2,4 százalékkal) és Lengyelországban (1,9 százalék), majd Magyarországon (1,4 százalék).

A költség-versenyképesség Ausztriában és Szlovéniában kismértékben javult, a többi vizsgált országban romlott. A mutató Lengyelország és Románia után Magyarországon gyengült a legnagyobb mértékben. A szlovén és az osztrák mutató javulásának fő oka az, hogy mindkét országban az euró a hivatalos pénz, így nem kerülhetett sor a nemzeti valuta nominális felértékelődése, miközben mindkét országban mérsékelt volt a munkaerőköltség- és a termelői árindex emelkedése. A többi országban a költség-versenyképesség gyengülése döntően a nemzeti valuta nominális felértékelődésére (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia: 5 százalék körül) volt visszavezethető.

A magyar VEX stagnálásának forrása 2008. második negyedévében egyrészt a kivitel regionális összehasonításban kedvező dinamikája, másrészt a munkatermelékenység javulása volt. Ezek a tényezők ellensúlyozták a versenyképesség többi elemének relatíve nem túl kedvező alakulását. Magyarország relatív, azaz a versenytársakhoz viszonyított versenyhelyzete nem a saját teljesítmény növekedése miatt javult regionális összehasonlításban, hanem azért, mert Szlovénia és Ausztria kivételével a többi országé a magyarhoz képest gyengébb volt.

Történelmi mélyponton a hazai üzleti környezet megítélése

2008 második negyedévében az üzleti környezetet jellemző index értéke tovább csökkent, a 20-as értékkel történelmi mélypontra süllyedt. A 2000-es években még sosem volt ilyen kedvezőtlen a magyarországi gazdasági-társadalmi környezet a vállalkozások számára. Az üzleti környezeti index alakulása tehát – részben nemzetközi, részben hazai hatások eredőjeként – híven tükrözi a magyar gazdaságban kialakult bizalmi válságot. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül három jelez romlást, s csak egy javulást.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása a második negyedévben valamelyest csökkent az előző negyedévhez képest, de némileg még mindig nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A kapott válaszok alapján a gazdasági szereplők hozzászoktak a magyar demokrácia történetében példátlan kisebbségi kormányzáshoz. Az állami magatartás megítélése a kisvállalkozások körében sokkal negatívabb, a közép- és különösen a nagyvállalatokat jóval kevésbé zavarja. Ebben a tekintetben a külföldi tulajdonban lévő cégek felzárkóztak a hazai tulajdonban lévők mellé. Korábban az elsőként említett csoport számára ez a tényező egyáltalán nem jelent problémát, de ez a helyzet mára megváltozott.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 2007 negyedik negyedéve óta folyamatosan növekedett. Ez a mutató - a felmérések történetében - még sosem volt ilyen magas, azaz a vállalatok még sosem érzékelték ennyire bizonytalannak a gazdálkodás feltételrendszerét. E tényező is inkább a kisvállalatokat sújtja, de a különbség a kis- és a nagyvállalatok között a korábbiaknál jóval kisebb.

A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2007 második és negyedik negyedévében lényegében stagnálást mutattak, majd az idei első negyedévben jelentősen, a másodikban szerényebb ütemben nőttek, köszönhetően elsősorban a nemzetközi pénzügyi válság hatásának. Mindazonáltal továbbra is igaz, hogy a visegrádi országok közül ez a mutató Magyarországon messze a legmagasabb.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemzésére használt új gépkocsi-eladás 2005 közepe óta csökkenő trendet követ. 2007 negyedik és 2008 első negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok tulajdonképpen stagnálást jeleztek, de a második negyedévben ezen a területen is a csökkenés volt tetten érhető.